Az éghajlati okok miatt tehát a szőlőültetvények két keskeny sávra korlátozódnak a Földön. Az északi féltekén található az 50. és a 40. szélességi fok között - ebben a sávban helyezkednek el a nagy európai bortermelő vidékek, valamint Magyarország, és az észak-amerikai termőhelyek. A déli féltekén találhatő szőlőtermő sáv nagyjából a 45. és a 30. szélességi fok között helyezkedik el. Ebbe a sávba esik Chile, Argentína, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland.
A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy például Brazília, Mexikó és India egyes részein a különleges mikroklímának köszönhetően a fentebb említett zónákon kívül is készítenek borokat, de ahogy szokták mondani, a kivétel erősíti a szabályt.
Érdekesség, hogy éppen a szőlőtermesztésre alkalmas területek szélén teremnek különösen érdekes szőlők és borok. A champagne-i pezsgő például éppen annak is köszönheti a finomságát, hogy a régió a 47. szélességi fok közelében fekszik. Itt napközben ugyan meleg van, de éjszaka erősen lehűl a levegő, a nagy hőmérséklet ingadozás pedig biztosítja a savak megmaradását. Töbek között ez a savgerinc adja például a francia pezsgő különlegességét. Ez a déli féltekére ugyanígy igaz. Ausztráliában a szőlőtermesztés egyre inkább a hűvösebb, déli határvidékekre tevődik át, Új-Zélandon pedig a legfinomabb fehérborok szintén a hűvösebb, déli szigetekről származnak.
A globális
felmelegedés természetesen a szőlőtermelő vidékekre is kihatással van.
Sokféle előrejelzés létezik a termőterületek folyamatos sarkok felé
húzódásáról, amik persze rengeteg vitára is okot adnak.
Teljesen
bizonytalan, hogy 20-30 év múlva Champagne-ban még ugyanolyan pezsgőt
tudnak-e majd készíteni, illetve hogyan fog átrajzolódni a világ
bortérképe.
Forrás: bor és környék FB.oldala