Hírek

Márton-napi Újbor Ünnep 2018 borkínálói


Márton-napi Újbor Ünnep 2018 november 10


A Monor Környéki Strázsa Borrend köszönetét fejezi ki a 21 Márton-napi borkínálónak, hogy részvételükkel, boraik felajánlásával támogatták a rendezvényünk sikeres lebonyolítását és módot adnak, hogy az érdeklődő közönség megkóstolhassa 2018. év újborai. Mert igaz lehet a mondás, miszerint:

" Aki Márton napján újbor nem iszik, egész évben szomjazik"


vagy

"A bornak Márton a bírája"


VENDÉG BORKÍNÁLÓINK

HELYI BORKÍNÁLÓINK
Sárosi pince, Tóth pince 
Márton-napi Újbor Ünnep, újbor kóstoló
tovább

Új pályázati lehetőség

Figyelem,  új pályázati lehetőség:

 

VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban Azon projektek támogatottak, amelyek során a fejlesztések a következő célok valamelyikének megvalósulását szolgálják: 


    magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, 

    versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítása, optimalizálása, valamint a piacra jutás elősegítése, 

    piaci keresletre és/vagy termékpálya együttműködésre alapozott kapacitás kialakítása és bővítése, 

    a vidéki területeken a foglalkoztatás bővítése.Bővebb információt a következő linken talál:  

 

Pályázati anyag megtekintése >> 

tovább

KultMozi Klub a pincefaluban

KultMozi Klub novemberi ajánlása

A KultMozi Klub novemberi programajánlata az autizmus jegyében született. A novemberi KultMozi programkezdéseként Megyeri Panna rajzait tekintheti a KultMozi közönsége, majd az elmaradhatatlan vacsora következik amelyhez a Megyeri-Hanti pince borait kóstolhatják a vendégek.  
A vacsorát és az első borok kóstolását követően kezdődhet a szavazás alapján kiválasztott  film vetítése. A filmvetítés végén, ahogy az szokásos beszélgetés és további borkóstolás következik. A KultMozi Klub rendezvényein az a nagyszerű, hogy a filmvetítés előtt és után is lehet beszélgetni az éppen vetítésre kerülő filmről, vagy még átbeszélni a látottakat a filmvetítést követően.
KultMozi az autizmus jegyében
tovább

Sikeres volt az első Monori Pincebörze

Azt gondoljuk, hogy sikeres volt az első Monori Pincebörze. Szép számmal jelentek meg a börzén pincetulajdonosok, akik eladni szeretnék pincéjüket és vevőjelöltek akik kinyilvánították vásárlási szándékukat. Köszönettel tartozunk Dr. Zsombok László polgármesternek, aki támogatásáról biztosította a pincetulajdonosok közösségét, miszerint az Önkormányzat nem támogatja, nem helyesli a pincék lakhatási célú értékesítését és használatát.

Első Monori Pincebörze, Eladó pincék, Eladó szőlők
tovább

Bacchus tér és a Monori Lokálpatrióta Egylet

Megkezdődött a Bacchus tér parkosítása


2013. február 12.
A Monori Lokálpatrióta Egylet és a Téglagyári pincék tulajdonosai kérelemmel fordultak a Monor Városi Képviselő-testülethez, hogy járuljanak hozzá a volt szemétbánya területén kialakított Bacchus tér fásításához. A testület a januári ülésén támogatta a civil kezdeményezést, a szervezők pedig nem késlekedtek, rögtön el is kezdték a megvalósításról az egyeztetést és a terület előkészítését (Régió)
Monori Pincefalu, Bacchus tér a kezdetek.
Monori Pincefalu, Bacchus tér


Monori Pincefalu etikai kódexe


tovább

„A világ szőlőtermesztése és borkészítése fordulóponthoz érkezett”

Kiáll az új szőlőfajták mellett a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke


A hazai fogyasztóközönség még idegenkedik tőlük, ám a toleráns hibrid szőlőfajtákkal igenis foglalkoznunk kell, mert ha nem lépünk, komoly versenyhátrányba kerülhetnek a magyar szőlő- és bortermelők – állítja egy a napokban nagy port kavart cikk kapcsán Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense. A soproni Vincellér borászat társtulajdonosaként arról is beszélt, a klímaváltozás hogyan befolyásolja a borvidék névjegyének számító kékfrankos sorsát.
Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke
tovább

Megszépült a Monori Pincefalu téglagyári oldala

A Monori Városszépítők, Kaltenecker Andrea és Herda Tibor  szervező munkájának eredményeként egy lelkes csapat gyűlt össze szeptember 23-án vasárnap, hogy kitakarítsa a pincefalu téglagyári oldalát. A munka nagyrészét már nem a szemét összegyűjtése, hanem az elhanyagolt pincebakhátakon és azok között elburjánzott növényzet kitakarítása jelentette.

Takarítók eligazítása

Monori Pincefalu etikai kódexe

tovább

Felvirágzóban az ezer pince városa


Ébredezni látszik Csipkerózsika álmából a monori szőlő- és bortermelés. A siker érdekében egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a Strázsahegyen, aminek köszönhetően az elmúlt évek munkája már eredményekben és elismerésekben is megmutatkozik, noha sok még a tennivaló az ezer pince városában.


Monori eredetmegjelölésű bor

Forók:: MTI/Kovács Tamás


A rendszerváltás előtt 1200 hektáron termesztettek szőlőt, nem csak bort, pezsgőalapanyagot is készítettek a monori, a gombai és a babádi téesz területein. A rendszerváltás után ez az összefüggő terület szétdarabolódott, magántulajdonba került. A területek egy része parlagon maradt, de sokan művelték tovább a földet, mert el lehetett adni a szőlőt. Ma már nincsenek nagy felvásárlók, ezért elsősorban a kisüzemi értékesítés maradt, a pincék a vendéglátás keretein belül próbálják értékesíteni a bort. Sokat lendített a monori borászaton, hogy felnőtt egy új generáció, akik amellett, hogy érdeklődnek a szőlészet és a borászat iránt, szakirányú végzettséggel is rendelkeznek. A fiatalos lendületnek és a szaktudásnak köszönhetően pedig a Strázsahegy újra fejlődésnek indult – foglalta össze a monori helyzetet Czeglédi György, a Monori Hegyközség hegybírója.

tovább

Diófáink újabb károsítója, a nyugati dióburok-fúrólégy megjelent Monorin is

2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Fontos feladatunk a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása.


Dióburok légy már Monoron is megjelent


A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az USA és Mexikó területéről származik, a 80'-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényeinkben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását.

Dióbetegségek

tovább
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18