Boros hagyományok

„Akkor szüret!” - a Strázsán és környékszerte

Akkor szüret!- rikkantott fel még nem is olyan régen a magyar anyanyelvű ember, ha azt akarta röviden összefoglalni, hogy valami nagyon jó, örömteli dolog történt vagy történik éppen vele, esetleg körülötte.

 A szüret témakörében, különösen a nagy borkultúrájú országokban, se szeri, se száma  a szőlővel kapcsolatos szólásoknak és közmondásoknak. Mégis, ez a direktben fogalmazott, örömmel teli kurjantás a nyelvészek szerint csak nálunk létezik. Egy ideje ugyan a szleng – a „király” a „zsír” és társaik – kiszorították a közbeszédből, minthogy azonban a szüret a hozzá kapcsolódó vigasságokkal nem csak, hogy nagyon is létezik, de szinte reneszánszát éli, az „akkor szüret!” remélhetőleg ugyancsak visszatér.



tovább

Orbán-nap

Orbán-nap

Május 25. a néphagyományban Szent Orbán napja,

 
a szőlőművelők, kádárok és kocsmárosok patrónusáé. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel.

Orbán, népiesen Urbán, családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.

Orbán-napi hagyományok
tovább

Szent Vince és a bor, azaz a Vince-napi vesszővágás

Szent Vince és a bor, azaz a Vince-napi vesszővágás

Vince-napi hagyomány:


A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás a Vince-nap hagyománya is, amely ma újra élő hagyomány, nem csak a borászok, hanem a borkedvelők számára is! 
Szőlőt és a bort szentek vigyázzák
A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a termést befolyásoló istenek voltak a legfontosabbak. A kereszténység elterjedésével ugyan megmaradtak az ősi hitvilág termésjóslásai, termékenységi varázslatai, de a katolicizmus gazdag szentkultuszából „jutott” a borászoknak is.
E védőszentek (Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak, s ez ma is igaz.
Vince-napi vesszővágás hagyománya

tovább

Termésjósló Vince napján tartják a madárlakodalmakat is

Mivel a földdel gazdálkodó ember életének kedvező alakulása igen nagy részben az időjárástól függ, eleink különösen ki voltak téve változásainak, szeszélyességének. Nem csoda,  hogy az ünnepek, a jeles napok szinte kivétel nélkül az időjóslás napja is voltak.

A védőszenteknek manapság még nehezebb lehet a dolguk, mindannyian tudjuk, mennyit változott az időjárás csak pár évtized alatt is. Megesett, hogy Sándor, József és Benedek havat hozott a zsákjában meleg helyett, de kapkodhatják a fejüket az Andrások, az Orbánok, a Pálok és a többiek is.


Vince-napi szőlőetetés


Januárban hat jeles napra kell figyelnünk: 6.-án Vízkeresztre, 17.-én Antal, 18.-án Piroska, 21.-én Ágnes, 22.-én Vince és 26.-án Pál napjára.

tovább

Szent Donát Ünnepe

Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát és Sixtus napján a szőlőérést ünneplik.
A szőlő különös gondoskodást igényel, ezt csak a régiek tudták igazán. Igyekeztek is minél több szent segítségét igénybe venni.

Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent
tovább

Szent Márton napja, az újbor ünnepe

A Monor Környéki Strázsa Borrend megalakulásától kezdve évről - évre megrendezi a Márton-napi újbor ünnepet és libavacsorát. Ez az az alkalom amikor a helyi és a környékbeli borosgazdák, borászok bemutatják újboraikat. Az egyes borászok szépen feldíszített asztalok mögül kínálják újboraikat és borkorcsolya is található minden asztalon, segítve a kóstoló közönséget. Természetesen a program része a libavacsora, figyelve a hagyományra, miszerint:  

"Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik, aki Márton napján új bort nem iszik, egész évben szomjazik."

Az újbor kóstolás és a libavacsora mellett ünnepélyes keretek között rendszeresen avatnak borrendi tagokat és az estét minden esetben zenés - táncos mulatság zárja

Márton-napi újbor ünnep és libalakoma
tovább

Hordókészítés hagyománya, Erdőbénye a Kádárok völgye

„Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót" ­ egy helyi szólásmondás szerint. A magyar kádárság kezdetének története a pécsváradi apátság alapításakor a szerzetesekkel betelepült hat kádármesterig vezethető vissza. Nyelvünk háromféle elnevezést is használ
a faedényeket készítő mesterek megnevezésére: kádár, bodnár, pintér. A kádár általában keményfából készít kádat és hordót.

Hordókészítés hagyománya, Erdőbénye a Kádárok völgye
tovább

Csipkék, palackok, Rózák

Lakodalom közeledtével a menyasszonyok csipkéről, tüllről, selyemről, virágcsokrokról álmodnak – állítólag. Az örömapák és a lakodalomban érintett más férfiak azonban alighanem a palackokról és az azokban található italokról, amelyek rendkívüli hatással bírnak az ugyancsak rendkívülink nevezhető események hangulatára.

Pilisy Róza
tovább

Szüret és a szüreti mulatságok

 Szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. "A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!"

Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szőlőtermés betakarítása Tokaj-hegyalján. Október 28-a, Simon-Júda - a szőlők védőszentjének napja - volt a nyitány: ezelőtt szüret hivatalosan nem kezdődhetett. Annyira szigorúan betartották ezt a fordulónapot, hogy egyes községekben harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte a munka kezdetét.


Szüreti felvonulás Monor

tovább
1