Pinceételek, italok

A vágy gömbölyű tárgya, selyempántlikával

Ez nem más mint a szalagos fánk, amely a farsang elmaradhatatlan tartozéka.


Amikor még helyükön voltak az évszakok, s az ember is a természethez igyekezett igazítani az elfoglaltságait- eszébe sem jutott volna, meg hát módja se volt rá, hogy decemberben házépítésbe kezdjen, vagy kiruccannjon valahová, welness hétvégére – akkoriban ünnepeket talált ki magának. Nem volt túl sűrű dologidő, a hosszú téli esték éppen alkalmasnak bizonyulhattak a szórakozásra, a jeles napok naptárba tűzdelésére. Van is ilyen jeles napokból februárban annyi, hogy alig lehet megjegyezni őket.
Farsangi fánk, Falán Fánkfalók Találkozója
tovább

A farsangi fánk története

Amióta a Monor Hegyessy Lions Club szervezésében évről évre farsangi időszakban a KultPince közreműködésével megvalósul a Falánk Fánkfalók Találkozója, azóta elmondhatjuk, hogy már a Monori Pincefaluban is van hagyománya és története a farsangi fánknak. Hogy a történet folytatódjon, így 2018 február 10-én ismételten megrendezésre kerül a Falánk  Fánkfalók Találkozója a KultPincében. 
Hagyományosan a Monor Hegyessy Lions Club közösségi és jótékonysági célra fordítja a Fánkfalóktól kapott támogatást!


Farsangi fánk története és a farsangi fánk története

Akkor most nézzük a fánk igazi történetét!


Több vallás kultikus süteménye között találunk fánkot. Az izraelita ünnepek gasztronómiai szokásaiban a Hanuka ünnep ideje alatt fogyasztott fánknak régi történelmi háttere van.
Kr.e. 168-ban IV. Antiókhosz Epiphanész, szeleukida uralkodó a jeruzsálemi Szentélyben, Izrael legszentebb helyén oltárt emelt Zeusznak és egy disznót áldozott fel rajta. Izrael népe ezt a szentségtörést nem nézte tétlenül. Matitjahu (Matatiás) nevű főpap és fia, Jehuda Makabi (Makkabi Júdás) vezetésével felkelés tört ki. A harcok három és fél éven át, Antiókhosz haláláig tartottak. Jeruzsálemet fél évvel hamarabb, december környékén sikerült visszafoglalni. A Törvény előírta a megszentségtelenített Templom megtisztítását, ami nyolc napig tartott. Ehhez azonban rituálisan tiszta olajra volt szükség, hogy nyolc napig táplálni tudják vele a lámpások lángját. Felkutatták az egész Templomot, de csak egy napra való olajmennyiséget találtak. Nem tudtak mit tenni, feltöltötték vele a lámpásokat. A hagyomány szerint az olaj – csoda folytán – kitartott a nyolcadik nap végéig. Erről a csodáról emlékeznek meg az izraeliták az olajban sült fánk fogyasztásakor.
tovább

Fröccs megbolondítva

A sokoldalú fröccskoktél lehet a nyár slágere


Támad a nyár, beköszöntött a kánikula... ilyenkor másra sem vágyunk, mint egy friss, hideg szomjoltóra. Ideje, hogy komfortzónánkból kilépve izgalmas, új hűsítőkkel gondoskodjunk a folyadékpótlásról, ízlelőbimbóinkat is felpezsdítve.

A sokoldalú fröccskoktél lehet a nyár slágere
tovább

Nyúlvacsora a szőlőskertben

Manapság már nemigen látni a szőlősorok közt, vagy a hiányzó tőkék helyén vetett, palántázott zöldségnövényeket. Ámbár lehetséges, hogy vannak ott répák, paradicsomfák, tökök még mindig, csak épp a fényképeken nem látszanak, mert azok mindig simára horolt-gereblyézett pásztákat mutatnak.
Az a történet azonban, amit Csilló Mihály kántortól ismerhetünk, még azokban az időkben játszódott a pilisi szőlőkben, amikor a monori Strázsahegyen ugyancsak nem számított ritkaságnak, hogy levesbe valót is termeltek a pincék környékén.

Nyúlvacsora a szőlőskertben
tovább

Diós italok múltjáról és jelenéről

A dióból készült italok eredete a többezer éves múlt homályába vész. Az emberek írni még nem tudtak, de dióbort, diólikőrt inni már igen. Írásos feljegyzés ezért nem maradhatott fenn a korai diós italokról. Legfinomabb italaikat már dióból, zöld dióból készítették.
Diópálinka készítése
Ebben a témában Európában a legelső hiteles feljegyzéseket a Római Birodalom légióinak katonai vezetői készítették, és jelentették haza, Rómába. Amikor az isteni Cézár légiói meghódították Britanniát, az egyik primitív brit törzsről feljegyezték, hogy harcosaik festették testüket.

Nem, tisztelt Kollégám, tetoválni nem tetoválták, annyira nem voltak primitívek.

Nos, ezeket a harcosokat, és rajtuk keresztül az egész törzset nemes egyszerűséggel "festetteknek", latinul Pikteknek nevezték el. Érdekességük okán szokásaik is pontos feljegyzésre kerültek. Tudjuk róluk, hogy vallási hiedelemvilágukban a természeti vallási formák közül különösen a fák iránt éreztek vallásos tiszteletet.
tovább

Pufók kedvenc a Császár udvaráról: A fánk

Hosszú volt a fánk útja, amíg megszületése pillanatától eljutott a monori Falánk Fánkfalók Találkozójáig
Úgy tartja a fáma, hogy dolgozott a császári udvarban egy udvari pék, bizonyos Cäcilia Krapf nevű asszonyság, akinek a nevéhez kötődik a fánk megszületése. Egy nap ugyanis Cäcilia asszony a férje konyhai botladozásain olyannyira feldühödött, hogy mérgében egy maroknyi tésztát hajított az ura felé. Ám az célt tévesztett, és egy zsírral teli, sercegő serpenyőbe pottyant. H valóban így történt, ekképp indult világhódító útjára az édesség, amelynek Cäcilia Krapf lett névadója (Krapfen=fánk).

Szalagos fánk a Fánkfaló
tovább

A disznópörzsölés fortélyai

Ma már vidéki ember sem mind mondhatja el magáról, hogy látott életében disznóvágást. A legifjabbja malacot sem . Ez utóbbit onnan tudom, hogy a szomszédos falucska óvodájába a hagyományőrző napra Magfalváról adtak kölcsön egy mangalicát. Hadd lássa az is, aki eddig csak hurkát látott. 
A tekerős, fával üzemeltetett disznópörkölőt pedig, ami jó ideig egy monori hentesüzlet dekorációjaként lógott a vevőközönség feje felett, sokan fel sem ismerték.


tovább

Komolyan és mosolygósan a kocsonyáról

A kocsonya komoly dolog.

Kivéve, ha a miskolci kocsonyában pislogó békát emlegetjük, de ez a történet úgyszólván unásig ismert, úgyhogy erről most nem beszélünk. A békától eltekintve a kocsonya nem is lehetne komolytalan, hiszen eredetét egészen 1395-ig vezetheti vissza, amikor is egy francia receptkönyvben már lejegyezték megszületésének körülményeit. A kocsonya azóta született generációi olyannyira szerteágazók és sokszínűek, hogy összeszámolni is képtelenség, hányféleképpen  mutatkozhat meg előttünk.

Kocsonya történet

tovább

Karácsonyi ráhangolódás, tojáslikőr és borleves

A nagy ünnepek nem robbanhatnak be csak úgy hirtelen a hétköznapjain kellős közepébe. A karácsonyhoz különösképpen kellenek az előzmények – ezek az adventi vasárnapok. De alighanem valamennyien fel tudunk sorolni olyan apró, máskor szinte észrevehetetlen részleteket, amelyek úgy készítenek fel bennünket az ünnepekre, mint amikor a zenekari árokban felzümmögnek, pittyegni, sóhajtozni és morgolódni kezdenek a hangszerek, mielőtt a karmester beintené a nyitány kezdetét.

Karácsonyi ráhangolódás, tojáslikőr, disznóvágás
tovább

Aszalt gyümölcsös forralt bor

Hozzávalók: 1 l vörösbor, 1 narancs, 3 szegfűszeg, 2 darabka fahéj, 1 kiskanál reszelt gyömbér, 5 dkg mazsola, 5 dkg vegyes aszalt gyümölcs (alma, szilva, meggy), 15 dkg kockacukor, 1 kis pohárka rum

Aszalt gyümölcsös forralt bor
tovább
1 2 3 4