Pincefalvak

Őszi hangulat a Monori Pincefaluban


Ha különböző korosztályoknál arról érdeklődünk, mi jut eszükbe mindenekelőtt a pincehegyi őszről, az ifjabbak azonnal rávágják: lehet kóstolni az újbort, ennek örömére bulit rendezni, s ha még novemberben is alkalmas rá az idő, szabad tűzön sütögetni, bográcsolni, dalolgatni.

A  középkorúak  mindezekhez hozzáteszik még, hogy ideje a borfejtésnek is, de munka végeztével a mulatságra, eszem-iszomra feltétlenül sort kell keríteni.

Az idősebb generáció már inkább a jó társaság, a nagy beszélgetések híve, némelyikük  - ha a hideg őszi esték is szóba kerülnek - a kályha melegét is emlegeti.

    
Ősz a Monori Pincefaluban
tovább

Vendégfogadás a falusi környezetet és a vidéki élet szépségét nyújtó Monori Pincefaluban

A Monori Pincefalu a helyi lakosság számára egy könnyen elérhető  hagyományokkal rendelkező rekreációs hely.  A városban vagy városias környezetben élő emberek számára a falusi turizmus adja az egyik lehetőséget a természettel való találkozásra, ahol újra tudják építeni a régen általánosan meglévő kapcsolatot a természettel és az ott munkálkodó emberekkel. A Monori Pincefalu a maga természeti és építészeti adottságával, hagyományaival, tanösvényével, borászaival, vendéglátással foglalkozó pincészeteivel háboríthatatlan kikapcsolódást biztosít a falusi turizmust kedvelők számára

Borvidékek Hétvégéje Monor
tovább

A fülemülék éjszakai koncertjei

Aki járt már a Strázsahegyen, belehallgatott a tavaszi szélzúgásba vagy a nyári csendbe, megállt valahol egy magaslaton, hogy hallgathassa a közeli fán burukkoló gerléket, netán egy pince teraszáról figyelte derűsen, amint a feketerigók seregélyekkel civódnak egy szem cseresznyén, az ilyen embernek nem mondunk újat azzal, hogy a most következő hetekben tartják éjszakai, késő esti koncertjeiket a világ állítólag legszebben éneklő madarai, a nálunk is honos fülemülék.

Fülemüle koncertje
tovább

A részeges gomba és a havas pincehátak

Van, amit ugyan érdemes felemlegetni a múltból, már csak összehasonlítás és miheztartás végett is, de visszahozni, azt senki nem akarhatja – állapította meg az emlékidézésre összegyűlt társaság, miután épp túljutottak az '50-es évek vége és a '60-as évek eleje édességválasztékának felsorolásán. Amit nem is tudtak rövidre fogni, pedig maga a választék nem volt éppen bőséges. Csak hát közben folyton nevetésszünetet kellett beiktatni. 
A svájci és belga csokoládék, a százféle szaloncukor világában ugyan ki tudná nevetés nélkül megállni, ha eszébe jut a kandiscukor. A krumplicukor. Az édesgyökér. A kristálycukorral megszórt zsíroskenyér. A bögrében, cukorral kikevert, a tyúkólból frissen előkerült nyers tojás, mint az ínyencségek non plusz ultrája.

A részeges gomba és a havas pincehátak

tovább

Gondolatok a bor tárolásáról, tárolás borpincében

A pincéket élesen ketté kell választani építési módjuk, illetve keletkezésük alapján. Beszélnünk kell a klasszikus borpincékről és egy modern épület pincéjéről. Az igazi borospincéket még a régi rómaiak „találták” fel – legalábbis régebbi kultúrákból nem maradtak fenn mai értelemben vett hűtőpincék.

agyagba fúrt pince
tovább

Magyarországi pince és présház tipusok

A bortárolás módjának és helyének két alaptípusát különböztetjük meg: a felszín feletti sík falú épületekben (présházpince) történő és a felszín alatti folyosószerűen kiképzett, vájt vagy boltozott építményekben (lyukpince) való bortárolást. Hazánkban szinte borvidékenként változik és árnyalódik a kép.

Monori Pincefalu présháztípus
Monori pincefalu, pincetípusok
tovább

A bortároló épületek multja

Az állandó hőmérsékleten érlelt pincés bor és az éves fogyasztásra szánt kamrás bor tárolása közötti különbség mellett a 14. században kezd kibontakozni a szőlőhegyen, illetve településen kívüli és a belső telken megvalósuló szőlőfeldolgozás és bortárolás közötti megoszlás is, ami településszerkezeti és életmódbeli következményekkel járt. A lakótelken épített bortároló pincék meglétéről gyakran szólnak 13–14. századi történeti források a dunántúli, kis-kárpátoki, erdélyi és felföldi városokra vonatkozóan (Belényesy M. 1955: 18–19). Ezeknek az épületeknek nagyobb része két-három helyiséges kőház, melyek alatt kőből épített, boltozott pince volt. Ilyen kőboltozatos pincék egyre nagyobb számban kerültek elő a 15–16. századi észak-magyarországi mezővárosi ásatásokból (Vác, Pásztó, Gyöngyös, Miskolc, Sárospatak) és a Dunántúl (Alsóörs, Segesd) több középkori kúriájából is (Kecskés P. 1989: 239–243; Magyar K. 1991: 15–20). A Sümeg {206.} melletti Sarvaly faluásatása során olyan többhelyiséges lakóházakhoz kapcsolódó, 15–16. századi kőfalú pincéket tártak fel, melyeket félig vagy egészen földbe süllyesztettek, s födémük kőboltozatos vagy síkmennyezetes lehetett. Ugyanitt lakóépületek melletti, különálló pincéket mint telki gazdasági épületeket írtak le (Parádi N. 1979: 55–60).

Mezővárosi pince

41. ábra. Mezővárosi pince a 15. századból. Vác (Pest m.)

tovább

Csapatépítő közös főzés a pincefaluban

Pincefalu mindig is különleges kultikus helyszín volt és lesz. Már a XIX. századtól kezdve a pincefalu nem csak a szőlőfeldolgozás, borkészítés és bortárolás helyszíne volt hanem egyre gyakrabban baráti társaságok családok kiránduló helyszíne is.  Vörösmarty és barátai az „összeszóllalkozást” követően cimbora-kocsira szálltak és úgy mentek fel a Budai-hegyekben lévő szölöskertekbe kirándulni , hogy egy jót egyenek és kóstolhassák a hegy levét.  Ma sincs ez másként, azok a szerencsés helyek amelyek pincefaluval rendelkeznek ott a helyiek gyakran kirándulnak fel a „hegyre”, jönnek össze közös főzésre, enni-inni, beszélgetni, születésnapot és egyéb neves napot ünnepelni.

Közös csapatépítő főzés és esküvő
tovább
1 2 3 4