Szőlőkről

Generosa, az intelligens hungarikum szőlő és bor

Móron született

A generosa az ötvenes években született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből Bíró Károly nemesítő munkája nyomán, majd a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig Dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértéke­lések. Kedvező tulajdonságai alapján a hibridek közül a K.15-ös emelkedett ki, amely 2004-ben kapott állami minősítést generosa néven. Bőtermő, bírja a szélsőséges időjárást, magas cukorfokra képes, bora illatos, íze zamatos, de visszafogott. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években kapott nagyobb lendületet, jelenleg 400 hektáron termesztik, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken.


Dr-Hajdú-Edit, Generosa

tovább

Szőlőbe vágó kérdés: melyik metszésmód a menő?

A metszés az egyik legfontosabb, legmunkaigényesebb művelet a szőlőtermesztő gazdaságokban. Munkacsúcsot jelent és nem mindig a legjobb, szakmailag képzett munkaerő végzi el, ezért számos törekvés van a munkafolyamatok optimalizálására és a költségek csökkentésére.

Szőlőinkről, metszésmódok
tovább

Szent György hava, Április

Azt hiszem sokan megelégeltük a hosszúra nyúlt csapadékos időszakot. Miközben lelkünk várja a napsütést, a tavaszi színeket és illatokat, a gazdák bizony jól vennék a csapadékos áprilist: "az áprilisi esőzés kergeti a fagyot", "ha esős az április, a pince megtelik".
A régiek megfigyelték azt is, hogy a virágzó cseresznyefa virágos szőlőt, jó termést ígér.

Szent György hava Árprilis
tovább

Ernyőművelés

Az ernyőművelés elnevezése onnan ered, hogy a tőkeforma alakja leginkább a nyitott esernyőre hasonlít. Az első változatait New York államban dolgozták ki, Concord fajtán.

A tőkék függőleges törzsből és annak végén eredő, leívelt szálvesszőkön kialakult lombozatból állnak. A támrendszer elemei: egy-egy segédhuzalból, kartartó huzal és két huzalpár.

Ernyőművelés

tovább

Tavaszi munkák a szőlőben, metszési praktikák

A tavasz beköszöntével minden szorgos gazda nekilát a tél utáni első teendőnek: a gyümölcsfák metszésének. Hogy ezt mikor, miként és miért csináljuk, követhetjük Bagyari Lajos Tanár Úr előadását, melyben részletesen kitér a különböző gyümölcsfajok, gyümölcsfajták metszési technikájára.

A szőlő metszése
tovább

A szőlő jelentős állati kártevői és várható kártételük

A hagyományos szőlőkártevők (ékköves faaraszoló hernyói, pajzstetvek, atkák és a szőlőmolyok) mellett csapadékszegény, meleg időjárás esetén nagyobb egyedszámban megjelenhetnek az utóbbi években előtört fajok (kabócák, darazsak, tripszek, harlekinkatica), amelyek védekezés hiányában jelentős károkat is okozhatnak. Fontos feladat az új kártevők (és kórokozók), valamint vektor rovarfajok monitorozása és rendszeres szemlékkel tájékozódás az ültetvény egészségi állapotáról és a fertőzési helyzetről.
Ugyan a most bemutatásra kerülő, Dr. Gyulainé Garai Adrienne cikke nem most született, de a témából adódóan ma is aktuális!
A szőlő jelentps állati kártevői
tovább

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

Szőlőskertek, gyümölcsösök termelésében előre nem felmérhető tényező a vadkár. Télen a fiatal telepítések törzsének kérge és koronarendszere van veszélyben.  Tavasszal a fiatal rügyek és hajtások vannak veszélyben, ősszel pedig maga a termés. A károkozás mértéke nyilvánvalóan függ attól, hogy hol van a termőterületünk, van e környezetében olyan  bokros, erdős terület ahonnan a vadak rövid úton elérhetik szőlőterületeket, gyümölcsösöket. Gondot jelentenek az elhagyott földterületek, ahol a vadak legtöbbször zavartalanul dézsmálják a még termő szőlőtőkéket, gyümölcsfákat. Lényegében  a rászokás már itt kezdődik.

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

tovább

Tippek házilag is elkészíthető szerves trágyákhoz

A természetes megoldások hívei biztosan tapasztalták már, hogy a szerves trágyák javarészt hiányoznak a mezőgazdasági és kertészeti üzletek polcairól. Ha valahol sikerül is találni, az árcédulán nem éppen a legbarátságosabb eszközökkel találkozhatunk, nem beszélve arról, hogy a legtöbb ilyen termék csupán papíron „szerves”.

Tippek a házilag is elkészíthető szerves trágyához
tovább

Szerves- és műtrágya a szőlőtermesztésben

A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. A jó terméseredményhez ezeket szerves és műtrágyával egyaránt biztosítani kell.

Trágyázás összel: a legfontosabb tudnivalók

A talajigény szempontjából a szőlő nem kényes növény – állította dr. Varga Péter. – A rideg szikesek, a kavicsos-murvás váztalajok, a mély termőrétegű csernozjomok és a Zalára jellemző agyagos talajok egyaránt megfelelnek neki. A lényeg az optimális hőösszeg és csapadék, a növényvédelem, a gondos munka. Ha ez adott, meglesz az eredménye.
tovább

A szőlő feketerothadása

A szőlő guignardiás feketerothadása (Guignardia bidwellii) a hazai szőlőültetvények jelentős károsítója. A kórokozó egy pszeudotéciumos gomba, melynek piknídiumos alakja (Phyllosticta ampelicida) is ismert.
A betegség Észak-Amerikában őshonos. Európában 1885-ben Franciaországban észlelték először, Magyarországon 1999-ben, Kecskemét környékén írták le. Habár a szőlő guignardiás feketerothadása a magyarországi borvidékeken igazoltan jelen van, eddig még nem okozott jelentős mértékű gazdasági károkkal járó, országos méretű járványokat. A 2010-es évben azonban súlyos feketerothadás epidémia lépett fel az Északi-középhegység borvidékein, mely nem érkezett váratlanul, hisz 2005 óta évről évre fokozódik a fertőzés mértéke a borvidékeken.

A szőlő feketerothadása
tovább
1 2 3