Ezek a leghatékonyabb sorköztakarók

Tokaji kísérletek


A vízerózió elleni védelem agrotechnikai elemei közül a sorköztakarás, illetve a sorközök takarónövényzettel történő hasznosítása emelhető ki. E célra számos anyag, illetve növényfaj alkalmazásával találkozhatunk a gyakorlatban, amelyek köre a tárgykörben végzett kutatási tevékenység eredményeként fokozatosan bővül.

Jelen munkának nem célja a takarónövények alkalmazásának teljeskörű hatáselemzése, pusztán felsorolás jelleggel teszek említést a sorköztakaró növényzetnek a feltalaj vertikális drénezettségére, szerkezetére, vízbefogadó és vízvezető képességére, mikrobiológiai aktivitására, tápanyagforgalmára, valamint szervesanyag-gazdálkodására gyakorolt pozitív hatásáról az eróziós károk mértékének csökkentésén túlmenően.


Sortakaró növények, takarónövények

A nem körültekintően és adott termőhely ökológiai körülményeinek, illetve az aktuális termesztési szituációnak nem megfelelően megválasztott sorköztakaró növényzetnek lehetnek káros hatásai is.Az új telepítéseknél a tápanyag és vízkonkurencia, illetve árnyékolás a káros, beállt kultúrában pedig a magas növényzet a tavaszi fagyok súlyosbításában, a párás környezet miatt kialakuló gombás fertőzésekben játszik szerepet.

A sorköztakaró növényzet alkalmazása különös jelentőséget kap az ökológiai gazdálkodásban. Megállapításaik szerint az ökológiai ültetvényekben a fajgazdag takarónövényzet kialakításának a korábbiakban említett pozitívumai mellé társul egyes hasznos élő szervezetek betelepülését és felszaporodását elősegítő hatás is.

A fentiekben említett sokoldalú hatás egyes komponensei az eltérő termőhelyeken, illetve különböző termesztési helyzetekben rendkívül változatos kombinációban jelenhetnek meg. Ennek felismerése vezetett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Biocont Kft., a Debreceni Egyetem TEK Ökológiai Tanszék, a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, a Pendits Kft., a Tokaj Hétszőlő Zrt., a Tokaj Oremus Szőlőbirtok és Pincészet, a Zöld Birtok Kft., a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, az Illyés Kúria, illetve a Tringa Borpince közreműködésével egy kísérletsorozat elindításához 2012 tavaszán, amelynek célja különböző magkeverékek (Biocont keverék, pillangóskeverék, füves-gyógynövényes keverék) hatásának a résztvevők szőlőterületei által reprezentált termőhelyi viszonyok közötti vizsgálata volt. Jelen munkában a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Galambos dűlőjében beállított kísérletben 2013. június 14.–szeptember 18. közötti időszakban végrehajtott talajnedvesség tartalom vizsgálatok tanulságait elemzem.


A vizsgálatok módszere


A sorköztakaró növényzetnek a 0-140 cm mélységű talajréteg nedvességtartalmának alakulására gyakorolt hatását más kísérleti helyek mellett a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Galambos-dűlőjének egy 2007. évi telepítésű furmint ültetvényében 2012 tavaszán beállított kísérletben vizsgáltuk, ahol a Biocont keverék, egy pillangós magkeverék, illetve egy füves-gyógynövényes keverék hatáselemzésére nyílt lehetőségünk. Kontrollként egy mechanikailag rendszeresen művelt sorközű parcella szolgált. A nedvességtartalmi méréseket kapacitív elven működő talajnedvesség mérő szonda (1. kép) segítségével végeztük a feltalaj 140 cm mély rétegében, 10 centiméterenként, a 2013. június 14.–szeptember 18. közötti időszakban, heti gyakorisággal.


Vizsgálati eredmények


Megfigyelhető, hogy a vizsgálati időszakban a talaj nedvességtartalma eltérően alakult a különböző sorköztakarási kezelések hatására (1.a-1.d ábra). Az eltérések a 20-80 cm-es talajrétegben voltak a legkifejezettebbek. Ennek oka megítélésünk szerint a különböző növényállományok eltérő gyökerezési mélységében, illetve eltérő mértékű vízfelhasználásában keresendő.

Jól megfigyelhető, hogy a gyakorlatilag növénymentes, mechanikailag rendszeresen művelt sorközű parcella talajában a nedvességtartalom a mélyebb rétegek irányába haladva valamennyi mérési időpontban egyenletesen növekedett a 80 cm-es mélységig, az ettől mélyebb rétegekben pedig már gyakorlatilag nem változott. Természetesen a talajfelszín párolgásából (evaporáció), illetve a szőlőtőkék párologtatásából (transzspiráció) eredő nedvességtartalom-változások a mélyebb talajszelvényben is jól láthatóan bekövetkeztek a tenyészidőszak előrehaladtával.

Sajnos a mért paraméterek szűk köre nem tette lehetővé a vizsgált talajszelvény nedvességforgalmát egzaktan leíró mérlegszámítások elvégzését, így nem állt módunkban a nedvességtartalom-változások összetevőinek nagyságára vonatkozó becsléseket tenni.

A görbék lefutása azonban határozottan jelzi, hogy a növényzettel fedett parcellák talajának nedvességtartalma a 20-80 cm-es talajrétegben eltérően alakult a kontrollhoz, és bizonyos szempontból egymáshoz viszonyítva is. A pillangós növényekkel fedett sorközű parcella nedvesséprofilja azt jelzi, hogya mélyebben gyökerező és nagyobb biomasszát produkáló növényfajok jelenléte miatt a talaj mélyebben, és némiképp nagyobb mértékben kiszáradt.A nedvességtartalom kiegyenlítődése a 100 cm-es szint alatt következett be, ami a füves-gyógynövényes, illetve a Biocont magkeverékek esetében a kontrollhoz hasonlóan a 80 cm-es mélységben volt megfigyelhető. A 2. ábra jól szemlélteti az elmondottakat a 2013. július 24-én meghatározott állapotnak megfelelően.


Ezek a leghatékonyabb sorköztakarók, tovább a teljes cikkre >>