Rizling szőlőből a száraztól az édes desszertborig minden műfajban készülnek nagyszerű borok. A fajtát szinte hihetetlenül hosszú élettartam jellemzi - a minőségi rizlingek egészen idős korukig megőrzik fiatalos üdeségüket és gazdag aromavilágukat. A rizling borok sokfélék. Néha zárkózottak és kifürkészhetetlenek, hol árnyaltak, hol nyersek, de mindig karakteresek és összetéveszthetetlenül rizlingek.
Hogy mik azok a főbb jegyek, amelyek a legtöbb rizlingben közösek?
Szín:
Zöldessárga, időnként szalmasárga, érett boroknál arany.
Illat:
Összetéveszthetetlenül komplex, nemes gyümölcsösség. Gyakran hasonlítják sárga- vagy őszibarackhoz, rózsához és almához. Az érett rizlingeknél gyakran jelennek meg mandulás és petrolos jegyek.
Karát:
A Karát fehérborszőlő-fajtát Kurucz András és Kwaysser István nemesítette. A Szürkebarát és a Kövidinka keresztezésével jött létre. Nem túl elterjedt fajta. Kiegészítő vagy ültetvényes fajtaként találkozhatunk vele a Kunsági-, Etyek-Budai-, és Badacsonyi –borvidéken.
Jellemzői:
Október elején érik. Fagytűrése közepes. Rothadásra kevésbé hajlamos. Szárazságtűrő képessége jó.
Fürtje rövid kocsányú, vállas, tömött. Bogyóinak színe zöldessárga. Hamvasak, feketén pontozottak. Levele kerek, vagy három karéjú. Váll és oldalöble nyílt. A levélerek színe barnáspiros és a levelei széle csipkés.
A belőle készült bor testes, fajtajelleges, üde, finom savakkal rendelkezik.
Irsai Olivér:
Magyarországon 1982 óta államilag minősített fajta, felfutása a chardonnay-hoz hasonlóan a nyolcvanas évek elejére tehető. Tokaj-Hegyalja és Somló kivételével minden borvidékünkön megtalálható.
Elsősorban mésztartalmú és lazább talajokat kedvel, de homokos, löszös területeken is jól érzi magát. Levele középnagy, kerekded, ötkaréjú, közepesen tagolt. Fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, tömött. Bogyói kicsik, sárgásfehérek, feketén pontozottak, vastag héjúak és lédúsak. Nagyon erős növekedésű, az átlagosnál több zöldmunkát igényel.
Jellegzetes illat- és izvilága az utóbbi évtized egyik siker fajtájává tette. Nem a hosszas fahordós érlelést kedveli, 3-4 éves kora után kevés értéket tud felmutatni. Fajtakarakterének megőrzéséhez acéltartályos erjesztés és érlelés a legjobb út. Ekkor fiatalon élénk savú, erőteljes illat- és ízvilágú, vegetális jegyeket felmutató bor születik belőle. A legszebb sauvignon blanc borok a magas mésztartalmú, hűvösebb területeken teremnek. Ilyenek a Soproni, Aszár-Neszmélyi, Etyek-Budai borvidékek.
Késői érésű, bőven termő, kiváló minőségű, meleg fekvést igénylő fajta. Fürtje középnagy (90-140g átlagtömegű), hengeres, tömött, szárnyas (gyakran mellékfürtöt visel). Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű.
Savai teljes érésben erőteljesek de finomak, éretlenül viszont borvidéktől függetlenül durvák, harapósak. Jó termőhelyen savai gerincesek és elegánsak, jelentős cukormennyiséget gyűjt. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud felmutatni. Íze száraz iskolázásban fanyarkás, igazi férfias bornak tartják. Hajlamos az aszúsodásra is, a badacsonyi aszút szintén ez a fajta adja. Gyakran mutat keserűmandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken. Házasításra is alkalmas. Meghálálja a késői szüretet. A hosszabb fahordós érlelés ízeit nemessé teszi, érdemes rá időt szánni. Könnyedebb és virágosabb illat-és íz karaktert felmutató bor születik belőle Mátraalján és a Bükkalján, Egerszólát körzetében, acéltartályos érlelés után.
Cserszegi fűszeres:
Már több évtizede a legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajta hazánkban. Jelenlegi termőterülete mintegy 8300 ha. A tokaj-hegyaljai, somlói és badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenütt találkozunk vele. Legnagyobb mennyiségben a Kunságon, a Soproni, az Egri, a Villányi és a Szekszárdi borvidéken termesztik. Viszonylag újonnan felfedezett fajtának tekinthető, hiszen a XIX. sz. elején még nem ismerték.
Változó talajadottságok mellett megbízhatóan terem, erőteljes terméskorlátozás mellett a kissé hűvösebb klíma (Sopron) sem válik kárára. Az ásványokban gazdag talajokon és löszön is ad minőségi borokat, sok helyen homokon is terem.
Élénk savú, gyümölcsös bort ad, közepesnek mondható tannintartalommal. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar, acéltartályos érlelés mellett jó gasztro-bor lehet belőle. Ugyanakkor alkalmas új, kishordós érlelésre is, bár a hagyományos magyar „kékfrankos etalon” a fél-egy évet tradicionális nagyhordóban töltő bor. Mindkét stílusnak vannak követői és barátai a borfogyasztók körében. A Soproni borvidék – sőt: Burgenlandot is beleérthetjük - talán legszebb borait készíti ebből a fajtából. Franz Weninger, aki nagyon alacsony hozamok mellett új kishordós érleléssel, almasav bontott, hatalmas koncentrációjú, mégis selymesen krémes struktúrájú kékfrankost kínál. Szekszárdon viszont megtalálhatjuk a hagyományos eljárással készült, nagyhordóban érett kékfrankost üde, játékos savakkal, finom gyümölcsösséggel, kisebb koncentrációval. Az önálló iskolázás mellett sok cuvéenek is alapját képezi e fajta: a szekszárdi és egri Bikavér boroknak, további számos cabernet házasításnak Villányban.
Változó összetételű talajokon termesztik. Löszön, meszes talajokon és homokon egyaránt megtalálható.
A magyar kékoportó Villányban terem. Itt egy-két kistermelőnél a mai napig lehet olyan borokkal találkozni, amelynek savtartalma jóval az átlagos alatt van, más borokhoz viszonyítva szinte korlátlan mennyiségben fogyasztható. Jellegzetes illatában kevés fokhagyma és animalitás rendszeresen megtalálható, ez jó esetben a termőhelynek, rosszabb esetben a pincetechnikának tudható be. Alacsony savtartalma miatt is kedvelt fajta, valójában a mindennapok bora. Hosszabb érlelésre csak akkor alkalmas, ha erőteljes terméskorlátozás mellett született borát új kishordóban érlelik. Tannintartalma közepes, az átlagos kékoportó borokat célszerű 2-3 éves korukig elfogyasztani. Villány mellett minden vörösbort termő borvidéken megtalálható, de a legtöbb helyen házasításokban használják. Mivel a legkorábban érő vörösbort adó fajta, újborként gyors feldolgozással évről évre találkozunk vele Szent Márton ünnepén (november II.) Ha valaki végigsétál Villány főutcáján és betér egy-egy nyitott pincébe - sok kellemes kékoportóval találkozik majd.
Mint a talán legnagyobb odafigyelést igénylő szőlőfajta csak különleges bánásmód mellett ad nagy minőséget. A fajta igényeit illetően talaj- és klimatikus adottságaiban Eger rendelkezik mindazzal, amivel Burgundia. Az itt termett pinot noir savkészlete elegáns, fajtakaraktere kifogástalan, alkoholtartalma elegendő ahhoz, hogy itt valóban nagy pinot-k szülessenek. Tannintarralma, simasága, krémes struktúrája, ízeinek pikáns bujasága már 2-3 éves korára kialakul. A legszebb pinot-kat tehát erről a borvidékről reméljük.
A magyar szőlész és borász a modern szőlőtermesztés és borászat világából szívesen visszatér kicsit a hosszú és régmúlt időkben gyökeresedő hagyományokhoz, a világfajtáktól a hungaricumokhoz, így a kadarkához. Ez a fajta rendkívül egyszerű körülmények között termeszthető akár homokon saját gyökerű ültetvényben, akár kötött talajon (löszön) oltványokon. Edzett, a száraz termőhelyi körülményekhez rendkívül adaptív fajta, erőteljesen nő, tőkéi, egyenesen és vitálisan növő hajtásai alkalmasak a karós támasz nélküli gyalog-, fej- és bakművelésre. Nagy gyökérrendszerével átszövi a talajokat, ahonnan vizet és mindenféle tápanyagot vesz fel, talán ezzel is magyarázható borának sokarcúsága, mivel a bogyók íz- és zamatanyagai, színanyaga és savai a talaj hatására változatosan és gazdagon alakulnak ki. Jól tűri a hosszabb száraz periódusokat, érdekes a növényi alkata: leveleinek fonákja gyapjasan és bársonyosan szőrös, így e szőrzet pedig olyan mikroklímát alakít ki a légcserenyílások körül, amely vízhiány esetén kedvező vízháztartást eredményez. Fő- és mellékrügyei igen termékenyek, a fürtterhelése szakszerű rügyterheléssel szabályozható.
Sajnos a kadarka termés- és minőségbiztonsága rendkívül ingatag a kontinentális éghajlaton, ugyanakkor a globális felmelegedés újra segítheti elterjedését.
Sajnos a kadarka termés- és minőségbiztonsága rendkívül ingatag a kontinentális éghajlaton, ugyanakkor a globális felmelegedés újra segítheti elterjedését. Rügyei és vesszői fagyérzékenyek, termése és vesszői későn, október végén érnek, nagy a hő- és fényigénye, ezért hosszú tenyészidejű. Bogyóinak fogyatékossága között kell felsorolni a héj vékonyságát, ebből adódó könnyű berepedését majd rothadását, a napfényben szegény és csapadékos vagy száraz évjáratban a héj kevés színanyagát. Fürtjei és bogyói többségükben nagyok, csemegeszőlőként is jól fogyasztható. Különlegesen kedvező évjáratban csodálatos ízű, színű és mennyiségű fürtöket terem. Száraz és meleg őszön a kadarka bogyói aszúsodhatnak az aszúbogyókból pedig különleges aszúbor készíthető. Kevésbé jó évjáratban akár rozé, akár siller borként is különösen finom és sajátosan hungaricum.
