A bor érlelését a hordó határozza meg. Az évszázadok során minden jelentős borvidéknek kialakult a saját jellegzetes hordófajtája: Hegyalján a gönci és a szerednyei.
A gönci hordó nevét Gönc településéről kapta. A borvidék északnyugati csücskében, a zempléni erdők szélén fekvő falu egykor a kádármesterség központja volt, és ma is fontos színhelye a hordókészítés.
A hordó mérete sokat változott az évszázadok során. Míg a XVI. században 408 literes volt, a XIX. századra űrtartalma 136 literesre változott, s ez egyben a máig használatos mérete is. (A gönci hordó pontos méretei: 65 x 65 x 54 cm)
A gönci jelleget az adja, hogy a dongák hossza és a hordó legnagyobb átmérője azonos. Egy gönci hordó ötszörös űrméretű a puttonyhoz képest.
A szerednyei hordó is egy településről, a mai Ukrajna területén fekvő Szerednyéről kapta a nevét. A kárpát-ukrajnai falu Gönchöz hasonlóan fakitermeléséről és kádárairól vált híressé.
Ez a hordófajta méreteit tekintve nagyobb a göncinél, körülbelül 225 literes.
A zempléni erdők a tölgyfa egyik legjobb termőhelyei, s az itteni fák ma már jelentős tengerentúli borászatok hordóinak alapanyagát is képezi.