Monor a Gödöllő-Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, legmagasabb pontja, az Alföldbe simuló Strázsahegy (190m), amely a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a falut a portyázó török katonáktól. Persze a Strázsa esetében még a domb elnevezés is enyhe túlzás, ettől függetlenül azonban ez a Gödöllő-Monori-dombság, az Északi-középhegység, sőt az egész Északnyugati-Kárpátok egyik legdélibb pontja.
A monori Strázsahegyen
a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyománya van, amelyet korabeli írásos dokumentumok is bizonyítanak. A monori szőlőtelepítések 1446-tól az egri Káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az agyagos-löszös dombon kézi erővel ásták ki a boroshordók tárolására szolgáló pincéket, és többségük elé présházakat is emeltek. 
A Monori Pincefalu
összterülete kb. 300 hold (180 hektár), amely erősen tagolt; szőlő, gyümölcsös, szántó, pincék és présházak találhatók rajta. Az itt lévő szőlőfajták nagyobb része hagyományos, tőkeművelésű, öreg tőke (pl. Kadar, Tótfekete, Mézes, Ezerjó stb.), amelyek igen munkaigényesek. Vannak azonban szép számmal jól gondozott, kordonos művelésű, modern fajtákkal telepített szőlőterületek is, amelyek terméséből jó évjárat esetén kitűnő borokat állítanak elő. A Monori Pincefalu leggyakoribb borszőlő fajtái: Rizling, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling, Kékfrankos, Zweigelt.
Az Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvény
létesítésének célja volt, hogy a pincefaluba látogató vendégek a gasztronómiai élmények mellé egy olyan borturisztikai élményt is kaphassanak, ahol egy séta keretében megismerkednek a pincefalu szépségeivel, a helyi jellegzetességekkel és emellett betekintést kapnak hazánk szőlő és borkészítés hagyományaiba. A helyi, illetve országos vonatkozású táblák két önálló ösvény mentén helyezkednek el, melyek együtt vagy külön-külön is bejárható télen és nyáron egyaránt.
Jó itt élni, jó itt pincetulajdonosnak lenni!
A pincefaluban tevékenykedő borászatok nagyobb részben családi és hobbiszintű borászatok, de egyre több borász a fellendülő borturizmus és az egyre gyakrabban jelentkező borkóstoló igény hatására készít forgalomképes bort. Elindult a borospincék felújítása, bővítése, a pincesorok felújítása és nem utolsó sorban a szőlőtelepítés és az ehhez szorosan kapcsolódó technológiai fejlesztés. A hozzánk látogató érdeklődők szervezett több pincét érintő, akár vezetett bortúrán vehetnek részt. A pincefalu számos rendezvényt, ünnepet kínál az idelátogatók számára, a teljesség igénye nélkül Forraltboros Kalandozások Jégvirágtól Borvirágig, Falánk Fánkfalók Találkozója a KultPincében, Múzeumok Éjszakája, Borvidékek Hétvégéje, KultEsermények (mozi, koncert, kiállítás. Hétvégente szinte minden esetben valamelyik vendégváró pincében lehet bort kóstolni, mellé mindég akad egy kis falusias harapnivaló is. Amennyiben konkrét elképzelésünk van borkóstolásról, étkezésről, ajánlatos bejelentkezni! Pincészetek akik vendégvárók : Csúzi Családi Pincészet, KerBor Kft., Két Szabó pince, KultPince, Lukácsy Pince. Megyeri - Hanti pince, Franci Pince, Petrovai pince,
Részletes információk a Pincefalu történtéről, szőlőtelepítésről, a látnivalókról.
Információ a Vendégváró pincék ügyeleti rendjéről
Látnivalók a pincefaluban, különleges túraajánlatok
