Rendszeres túrázóink számára, akik évek óta részt vesznek ezen az évbúcsúztató túrán, már nem volt újság, hogy a csapat milyen jó étvággyal fogott neki a hozott elemózsia elfogyasztásának. A végén azért előkerültek a bejglik is, így aztán amit lejártunk azt ezen a szent helyen be is pótoltuk.
Hazafelé egy kicsit módosított útvonalon, a későbbi Bajcsy Zs. úti felüljáró irányába indultunk. A kellemes kiránduló idő megtette hatását, az autópálya nyomvonalán történő áthaladás némi dagonyázással járt, de túljutottunk rajta, majd rövidesen egy kis jobbra, majd balra kanyarodással a Forrás-völgy irányába indultunk. Ahogy azt meghirdettük a Mészáros család meleg pincével, forralt borral és borkóstolási lehetőséggel várt bennünket. Alig kezdtünk beszélgetni, szürcsölni a forralt bort, Kiss Péter megérkezett a frissen sült bodaggal, amelyből mindnyájan törtünk egy keveset. Sokunknak eszébe jutott Bodor János barátunk, a borrend volt nagymestere, hogy amikor évekkel ezelőtt a megfáradt túracsapat beesett a Bodor Borházhoz, akkor mindég ez az egyszerű, de finom étel volt az első amellyel megkínálta vendégeit. Némi beszélgetést, borozgatást követően megérkezett a KultPince által felajánlott disznótoros vacsora is. Ehhez ismételten jól csúsztak a borok és már a borkedvelők indultak is le a pincébe megkóstolni a gazda idei Pinot Blanc és a vörös küvé borait.
Mint minden programnak egyszer vége szakad, így több lépésben a túrázok elindultak hazafelé. Köszönjük a Leé és Mészáros családnak a szeretetteljes vendéglátást, jó volt ismételten a megszokott napon túrázni egyet, lejártuk a bejglit, de pótoltunk is egy keveset.
