Milyen volt a tavalyi évjárat?
Amikor az évjáratokat elemezzük, akkor mindig az előző év novemberétől figyeljük az időjárást, ugyanis a téli csapadékmennyiség és a hőmérséklet nagyban befolyásolja a következő évet. Mivel 2023 őszén óriási mennyiségű csapadék hullott mindenhol, feltöltődtek nedvességgel a talajok, miközben az elmúlt tíz év legenyhébb telét regisztráltuk. Ez utóbbinak köszönhetően már 2024 februárjában megvolt a rügyfakadáshoz szükséges hőösszeg. A március kifejezetten meleg volt, a hőmérséklet rekordokat döntött, és ennek eredményeként nagyon korán, már március végén – tehát az átlagos időszakot két, két és fél héttel megelőzve – fakadásnak indult a szőlő.
Gondolom, ennek is megvan a maga veszélye…
Sajnos igen. A robbanásszerű fakadás után ugyanis jött egy lehűlés, ami számos borvidéken – például az Alföldön vagy a nyugat-magyarországi régióban – fagykárt is okozott. Ez a korán fakadó évek átka.
A korai fakadást korai virágzás követte?
Az átmeneti lehűlés után visszatért a szokatlan meleg, így az évjárat a virágzásnál is megtartotta a koraiságát. A szőlő május közepére a legtöbb helyen elvirágzott, és a hőmérsékleti rekordokat hozó nyár miatt a zsendülés is elkezdődött július közepén. A meleg az ország nagy részén, különösen Szekszárd és Villány környékén szárazsággal párosult, de augusztus közepén már Tokajba is megérkezett az aszály. Ez gyors érést eredményezett országszerte, így a korai fajtákat, például az Irsai Olivért már július közepén szedni kezdték, de az ország több pontján lezajlott a szüret augusztus közepe és szeptember 10. között.