Diófáink újabb károsítója, a nyugati dióburok-fúrólégy megjelent Monorin is

2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Fontos feladatunk a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása.


Dióburok légy már Monoron is megjelent


A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az USA és Mexikó területéről származik, a 80'-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényeinkben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását.

Dióbetegségek

Magyarországi megjelenésének gyanújáról 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai számoltak be Kőszeg körzetében. A térségben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NÉBIH NTAI) fokozott növény egészségügyi felderítést rendelt el, melynek eredményeként 2012 nyarán hatóságilag igazolta a károsító jelenlétét.

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) Európában nem honos, karantén károsító, egy nemzedékes faj.
A kifejlett egyedek szárny fesztávolsága 8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán. A légy lárvái piszkosfehérek, kifejletten 6 mm hosszúságúak.


Dióburok fúrólégy
 

A talajban báb alakban telel át. Az imágó július elejétől szeptember közepéig rajzik, amely időszak alatt folyamatos a tojásrakás. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg. Az előrejelzésükhöz használható sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdákat a rajzás kezdetét megelőzően, június második felében, a fán elszórtan, de főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni.

Dióburokfúrólégy lárva


 A Rhagoletis fajok megkülönböztetése fontos tényező, mivel az előrejelzésükre használt ragacsos csapda nem szelektív. Ez elsősorban a szárnymintázat alapján lehetséges. A diót károsító R. completa imágó szárnyvégén lévő 3. elágazó pigmentált folt külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren. R. cingulata imágó esetében a szárnycsúcsi sötét folt csak a szárny végén ágazik el. Az európai cseresznyelégy R. cerasi imágó szárnyvégén lévő fordított V alakú sávpár külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren (hasonlóan a R. completa szárnycsúcsi részéhez), viszont előtte egy vessző alakú rövid folt helyezkedik el.

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása nyomán megbarnul, megfeketedik. A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, valamint a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik.
A kártétel könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek csak meleg, párás időben jelentkeznek. A baktérium levélen, hajtáson, vesszőn, virágbarkán valamint a gyümölcs héjrészén egyaránt megtalálható, szabálytalan, vizenyős elfeketedő foltokat okoz.
 

A kártevő terjedése leginkább természetes úton történik. Tápnövényének széleskörű előfordulása (házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken, parkokban, erdős területeken) elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok égetéssel történő megsemmisítésével.
 

A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek. Ezért a NÉBIH NTAI által kiadott szükséghelyzeti eseti engedélye lehetővé teszi a kémiai védekezést az alábbi hatóanyag tartalmú készítményekkel: deltametrin - Decis, zeta-cipermetrin - Karate Zeon 5 CS, tiakloprid – Calypso 480 SC, acetamiprid – Mospilan 20 SG. Alkalmazásuk jelentősen gyérítheti a kártevők egyedszámát, ha nem is biztosít teljes védelmet a rajzás egyenetlensége miatt. Problémát jelent, hogy a diófák méretéhez igazodva speciális permetezőgép szükséges a kezelések elvégzéséhez.
 

A nyugati dióburok-fúrólégy felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása, ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges!
 

Ha a fenti információk alapján gyanúja van a károsító jelenlétére (pl. a leírásnak megfelelő tüneteket észlel), vagy ha úgy véli, hogy a kifejlett egyedet látja:

azonnal értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot
(elérhetőség a NÉBIH honlapján: http:///www.nebih.gov.hu)
tegye meg a fentiekben ajánlott védekezési intézkedéseket!


Dióbetegségek >>