Felvirágzóban az ezer pince városa


Ébredezni látszik Csipkerózsika álmából a monori szőlő- és bortermelés. A siker érdekében egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a Strázsahegyen, aminek köszönhetően az elmúlt évek munkája már eredményekben és elismerésekben is megmutatkozik, noha sok még a tennivaló az ezer pince városában.


Monori eredetmegjelölésű bor

Forók:: MTI/Kovács Tamás


A rendszerváltás előtt 1200 hektáron termesztettek szőlőt, nem csak bort, pezsgőalapanyagot is készítettek a monori, a gombai és a babádi téesz területein. A rendszerváltás után ez az összefüggő terület szétdarabolódott, magántulajdonba került. A területek egy része parlagon maradt, de sokan művelték tovább a földet, mert el lehetett adni a szőlőt. Ma már nincsenek nagy felvásárlók, ezért elsősorban a kisüzemi értékesítés maradt, a pincék a vendéglátás keretein belül próbálják értékesíteni a bort. Sokat lendített a monori borászaton, hogy felnőtt egy új generáció, akik amellett, hogy érdeklődnek a szőlészet és a borászat iránt, szakirányú végzettséggel is rendelkeznek. A fiatalos lendületnek és a szaktudásnak köszönhetően pedig a Strázsahegy újra fejlődésnek indult – foglalta össze a monori helyzetet Czeglédi György, a Monori Hegyközség hegybírója.

Oltalom alatt a monori bor

 

A közelmúlt egyik legjelentősebb eredménye, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelölést hagyott jóvá a monori borok számára az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy megkezdhetik önálló életüket a monori termőterületről származó borok, hiszen az eredetmegjelölés igazolja, hogy olyan egyedi adottságokkal bírnak, amelyek csak erre a borrégióra jellemzők. Az eredetmegjelölés a belföldi és a külföldi versenyképességet egyaránt növeli, így összességében elmondható, hogy számos pozitív hozadék van a jövőre nézve az Európai Bizottság döntésének.


Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

Csak olyan borok viselhetik a monori nevet, amelyek megfelelnek termékleírásban szereplő követelményeknek. Például csak a monori termőterületről származó szőlőből lehet monori bort készíteni. Monoron jelenleg 370-400 hektár termőterület van a gazdák tulajdonában, de ebből csak 250 hektár felel meg ennek a követelménynek. A fejlődés jele, hogy amíg egy évvel ezelőtt csak két termelő bora felelt meg az előírásoknak, addig idén már nyolcan nyújtottak be igényt az eredetmegjelölésre. Fontos kiemelni, hogy egyfajta együttműködés is kialakulóban van a nyolc gazda között, amely értelmében közösen készítenének egy monori fehérbort – mondta Czeglédi György.

A hegybíró szerint bár szép jövő előtt áll a monori bor, de nincsenek könnyű helyzetben a gazdák. Az egyik legnagyobb kihívás lesz kitörni az ismeretlenségből, hiszen a fogyasztók még nem ismerik a monori borokat. A Borvidékek hétvégéje vagy a Jégvirágtól borvirágig rendezvények ugyan hozzájárulnak a népszerűsítéshez, még nagyon hosszú utat kell megtenni, mire az ország távolabbi pontján is ismerősen cseng majd a monori borok neve.

Aranyérmes cserszegi fűszeres


Jelentős sikert ér el 2016-ban a Megyeri-Hanti pincészet: cserszegi fűszeres boruk a rangos Challenge du Vin nemzetközi borversenyen aranyéremben részesült. A bordeaux-i versenyen több mint 4000 bor indult a világ minden tájáról, összesen 392 aranyérem született.

1000 almafa a Strázsahegyen

 

A szőlőtövek mellett az almafák is jól megférnek, a Csúzi család birtokán pedig ezer darabot is találni belőle. Csúzi Szabolcs és családja szőlőtermesztéssel és borászattal is foglalkozik, ám talán többen ismerik a nevüket különleges almatermékeikről. Almalekvárok, almasajtok, szörpök, újabban pedig különleges ízesítésű almaecetek is megtalálhatók a kínálatban. A családi gazdaság termékei Magyar Kézműves Remek Díjban részesültek.

1000 almafa a Stráusahegyen

Forrás: Régiólapok.hu