Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelős telepítési politika alapozhatja meg. Hangsúlyt kell fektetni a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.
Alapvetés, hogy a hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelés és a borágazat között. Az együttműködésnek már a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésétől fogva jelen kell lennie.
A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelező szerződésminták segítenék.
A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt kívánják tartani kötelező szerződésmintákkal.
Mindezek mellett etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan működő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.
A következő generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.
Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba. A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körű fogyasztói attitűdkutatást folytatnak 2017 első negyedévében.
A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetőséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzésnek kell segítenie.
A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről. A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsőfokú oktatási intézményekben, tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is.
A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.
Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a borturizmus egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek a helyben termelt borok az utazók számára.
Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összhangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.