Szőlő aranyszínű sárgaság, tünetek a szőlőn
A tünetek erőssége fajtától, az időszaktól, a fertőzés bekövetkezte óta eltelt időtől és a környezeti tényezőktől is függ. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megszakad. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémszínű lesz. Augusztus-szeptember folyamán a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Nem ritkán a levéllemez már lehullik, míg a levélnyél a tőkén marad. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, a fürtképződés csökken. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Tünetek egyéb gazdanövényeken Iszalagon és szulákon megfigyelhető a levelek általános fakósága, sárgulása vagy vörösödése, többé vagy kevésbé kifejezett, fonák felé csavarodása. Az égeren általában nem jelentkeznek tünetek, de előfordulhat a levelek sárgulása, kis mérete, enyhe görbülése, a hajtások rövidülése.
Bővebb részletes információ a szőlő aranyszínű sárgaságáról! >>