Egyik az időjárás, másik a termés jóslásához, a harmadik a szerelmi praktikákhoz kapcsolódik, és védőszent is jut szinte mindenkinek bőven. A február 14-én ünnepelendő Bálintról, akit újabban szerelmes Valentinként éltetünk, bizonyára nem sokan jegyezték meg, hogy éppenséggel a lelkibetegek és az epilepsziában szenvedők védőszentjét is tisztelhetnénk benne.
Alighanem a hétköznapok ünnepségekkel, vidámsággal való oldására születhetett a farsang is, aminek még csak az egyházi ünnepekhez sincs köze – nem véletlenül tiltották is sokáig, lévén, hogy bár a tavaszvárás ősi örömünnepe, azért mégis a pazarló bőség, a mértéktelenség jegyében zajlott
Hogy okot is találjanak rá, úgy tartották, a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánják késztetni.
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg.
Maga a farsang német eredetű szó, mely magyar elnevezésként a 15. században
tűnt fel. A Wikipédiából azt is megtudhatja, aki kíváncsi rá, hogy a dáridók
időszakának három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás:
farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. Az utolsó napot jelölő
húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
A böjtig azonban, ahogyan a ma embere szlengben összefoglalná: volt minden, ami
a csövön kifért. Azaz hogy inkább be: egyik lakoma a másikat érte, jóféle
italokkal megöntözve.
Az egyik jellegzetes farsangi finomságnak, a fánknak mágikus erőt is tulajdonítottak. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, amiről a Bács megyei Topolyán az a hiedelem járja, hogy szerencsét hoz, ha jól nyúlik.
A fánknak ma már – beleértve elkészítésének fortélyait és a hozzá kapcsolódó történeteket - akkora irodalma van, mint amekkora talán a szerelemnek sincsen.
Pedig nem más ez a csemege, mint ugyanaz a kelt tészta, mint ami a kalácssütéskor elkészül, csak épp ilyenkor zsírban sütik ki. Kalóriadúsabb, nehezebb, táplálóbb lesz ezáltal – tartja a szakácstudomány. De arra már nem figyelmeztet, hogy vigyázat, mert képes olyan küllemmel csalogatni a rá vágyakozókat, mint a vágy leglégiesebb, habkönnyű, gömbölyű tárgya, selyempántlikával az oldalán.
Mivel a bőséggel és a mértéktelenséggel a mostani ember is többé-kevésbé ugyanazt a megszelídítetlen viszonyt ápolja, mint középkori ősei, a nagy evés-ivásokkal nem árt vigyázni. De aki felkeresi a Kultpincét február 11-én, ahol az idén is a Farsangi fánkfaló nevet viselő mulatság résztvevőihez csatlakozhat, nyugodtan elengedheti magát az illatos fánkhalmok láttán. Akik készítik, tudhatnak valami titkot, varázslatot, bírnak valami bűverővel, mert közöttük egy olyan sem akad, aki elnehezedett volna a mértéktelenség következményeképpen. Szikrázóan eleven, jókedvű fánksütögetők várják a vendégsereget a Kultpincében.
Ha ezt valaki nem hinné el nekem, arra az az legjobb megoldás, hogy feltétlenül járjon utána!
Jön a Falánk Fánkfalók Találkozója a KultPincében. Jótékonysági fánksütés Időpontja 2018 február 11. 14 óra