Fröccs története, fröccskódex

Ettől még a fröccs Magyarhon nemzeti itala! A fröccskultusz lényege nem a bor minősége, még csak nem is a jéghideg, frissen fröccsentett szikvíz szén-dioxid-tartalma, sokkal inkább a bor és a szóda keverési aránya. "Nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröc?csöt, ami a hosszú élet titka - írja Márai. - A magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot." Mert a lélek egészen más bugyraiban jár, aki hosszúlépést rendel, és aki maflást. Más kedélyállapotot fejez ki a kisfröccs, pontosabban rövidlépés, macskaugrás vagy tréfa, amit József Attila füttynek is nevezett (hiszen "egy füttyre" le lehet küldeni), mint a háziúr, amit nagyházmesternek is gúnyolnak. Aki nagyfröccsöt kér, amit húzósnak vagy hajtásnak is neveznek (Móra Ferenc szerint ugyanis "egy hajtással lehet a gallér mögé küldeni"), óvatosabb duhaj, mint aki bivalycsókkal indít. Ez az okos, óvatos keverési arány, a fröccsnevek mögött megbúvó önirónia: ez a magyar titok. A hungarikum. Mert hogyan lehetne az ámuló angol utazónak le-festeni annak a fröccsivónak a lelkiállapotát, aki a Kiskoszos nevű kocsmába lépve köszönés helyett fordítottat rendel a csapostól, aki rezzenéstelen arccal, fél kézzel tölti ugyanabba a pohárba a kellő mennyiségű bort és szikvizet, azaz a nagyfröccs tükörképét? Amit Krúdy Gyula (nagy ivászatok után) csak így kért: "Gyógyítóvíz rendel!"

S mennyi történelmi ismeret kellene annak elmagyarázásához, hogy az ötvenes években miért nevezték tömbházmesternek a háziúr nevű fröccsöt? Vagy Kőbányán beöntésnek a lámpás nevű (igen durva) keverést, ami nevét Babay József egyik elbeszélése után kapta, ahol ez áll: "aki ilyet iszik, lámpással keresheti a józanságot"? S mely kocsmai bölcsesség szülötte a sóherfröccs (másik neve távolugrás), ami olyan gyenge, hogy inkább a vesét vizsgáztatja, mintsem az elmét?

Nem is szólva az úri fröccsökről, melyek egy-egy hírességtől származtatják pedigréjüket. A Krúdy-fröccsben (kilenc rész bor, egy rész szóda) az író szerint "a víz megnevetteti a bort". A Deák-bólé (kevés bor, "hőbörgő vízzel" megcsapatva) a józanság itala, de hát mit is várhatnánk a haza bölcsétől? Az Újházy-fröccs már-már macskajajos gyógykezelésnek tűnik, hiszen a híres színész szikvíz helyett jégbe hűtött kovászos uborka levét öntötte a borba, mondván: "így többet lehet a borból meginni". A harmatos (vagy rezzentett) fröccs, ami Tömörkény Istvántól kapta a nevét, annyit tesz, hogy a "kutyaijesztő üvegből" (így nevezte az író a szifont) a rizling fölött elspriccelünk egy adag szódát. Ami a borban landol, az a "harmat". Ha egy deci bor fölött "rezegtetünk", akkor kispermet, ha fél liter fölött, akkor nagypermet. Így kérte Latinovits Zoltán is.