A sváb kultúra jellegzetes bélyegei köszönnek vissza a település leghíresebb Mária-völgyi pincesorának szorosan egymás mellett elhelyezkedő, apró, szinte vakítóan fehér kis présházain. A sváb lakosok ősei a XVIII. században érkeztek erre a vidékre, Németország déli területeiről. Szőlőtermesztésbe kezdtek és létrehozták az első alacsony homlokzatú, keskeny, kisablakú, nagy ajtajú házacskákat. Ma több mint ötszáz présház található a pincesorokon, érdekesség, hogy annyi borospince van a faluban, mint ahány lakóház.
A Mária-völgyi pincesor mellett a löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői pincesoron, a Kender-völgyi és a Felső pincesoron valamint a Sükösdi pincesoron. Ha az 54-es útról bekanyarodunk a községbe, a kétnyelvű helységnévtábla (Nemesnádudvar - Nadwar) után a történelmi pincefaluba érkezünk. Az út két oldalán sorakoznak a híres nemesnádudvari pincék, melyekből szinte minden család birtokol egyet. Ezekben a pincékben fogadják a falubeliek vendégeiket, köztük a testvértelepülésekről, érkezőket is, a most már messze vidéken, sőt külföldön is ismert Újborünnep idején. Az ünnep Szent Mihály-naphoz kötődik, így szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg. A pincékben őrzik a hajdani borászati eszközöket, a tulajdonosok pedig az évszázadokon át apáról fiúra szálló tapasztalatokat. Manapság egyre több fiatal készít bort többnyire kedvtelésből, a szülőktől, nagyszülőktől szerzett tudást a mai technológiával ötvözve. Az utóbbi két-három évben szinte egy generációváltás zajlik a nemesnádudvari pincékben. Az itteni pincék főként Kadarka, Chardonnay, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Kunleány, Kékfrankos, Cabernet sauvignon borokat rejtenek. A szőlőterületek nagysága kb. 280 hektár. A kétezres években jelentős szőlő kivágások történtek, de mára ez a folyamat nem csak lelassult, hanem egyre több a település határában az új ültetvény.
