A szőlő jelentős állati kártevői és várható kártételük

A hagyományos szőlőkártevők (ékköves faaraszoló hernyói, pajzstetvek, atkák és a szőlőmolyok) mellett csapadékszegény, meleg időjárás esetén nagyobb egyedszámban megjelenhetnek az utóbbi években előtört fajok (kabócák, darazsak, tripszek, harlekinkatica), amelyek védekezés hiányában jelentős károkat is okozhatnak. Fontos feladat az új kártevők (és kórokozók), valamint vektor rovarfajok monitorozása és rendszeres szemlékkel tájékozódás az ültetvény egészségi állapotáról és a fertőzési helyzetről.
Ugyan a most bemutatásra kerülő, Dr. Gyulainé Garai Adrienne cikke nem most született, de a témából adódóan ma is aktuális!
A szőlő jelentps állati kártevői

A klímaváltozás hatása a szőlőre


A felmelegedési tendencia hatása kisebb megszakításokkal, de folyamatosan érvényesül ( 1. ábra). A tél és az átmeneti évszakok rövidebbek lettek, egyre gyakrabban tapasztalhatunk szélsőséges időjárási jelenségeket. A csapadékos napok száma kevesebb lett, ezzel szemben nőtt a nagy intenzitású esőzések aránya. Az éves csapadékmennyiség – egyes
évek, mint pl. 2010 kivételével – jelentősen (50-100 mm-rel) csökkent. A csapadékeloszlás egyenlőtlenné vált, hosszabbodtak a csapadék nélküli időszakok, rendszeressé váltak az aszályos évszakok. A korai kitavaszodás, a magasabb átlaghőmérséklet következtében a szőlő cukortartalma nő, hamarabb érik, a szüreti időszak korábban kezdődik. Az erős napsugárzás perzselést okozhat, a tartós szárazság negatív hatású lehet a következő évi termésmennyiségre. A klímaváltozás miatt eddig nem  tapasztalt növényvédelmi problémákkal is szembe kell néznünk, egyre gyakrabban találkozhatunk az ültetvényekben néhány, a változáshoz alkalmazkodó kártevővel.

Klímaváltozás hatása a szőlőkre