Idén a húsvéti ünnepkörrel indul a tavaszi hónap. Egykor a vasárnapi ételszenteléskor fontos volt, hogy bor is kerüljön a kosárba. Az áldott borból a borosgazdák a teli hordókba is öntöttek, hogy megvédje őket a torokbajtól. A hétfőn a lányokhoz locsolásra érkező legényeket is megkínálták a megáldott borból. Húsvéthétfőn a dél-baranyai szőlőhegyen néphagyomány volt az Emmausz ünnep, mely felebaráti vendéglátást jelentett a szőlősgazdák pincéi előtt, ahol a húsvéti tojásokat a csúcsuknál fogva összekoccintották. Ismert kifejezés az Emmauszba menés, ez vidám társasági összejövetelt jelentett cigányzenével, játékkal, borozgatással egybekötve.
Júdás felakasztásának napját vagy bolondok napját, április 1-jét, nem tartották éppen a hónap jó kezdetének. Az öreg bodajki szőlősgazdák sosem kezdték meg e nap előtt a szőlő metszését, féltek, hogy a későbbi fagyok kárt tehetnek benne.
Április 6. termésjósló nap: "Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő"
Egyik legjelentősebb nap a gazdaságban Szent György napja, április 24. A
György név jelentése földműves, gazdálkodó. A néphit szerint ez a nap
az egész év legszerencsésebb napja, Európa-szerte e napot tartják a
mezőgazdasági tavasz kezdetének.
Nagykanizsa vidékén török átka
hete a neve annak a hétnek, melybe György napja beleesik. Egy itteni
népmonda alapján a hazánkból távozni kényszerült, feldühödött törökök el
akarták átkozni Magyarországot. A legmegfelelőbb átok szórásához magyar
tolmács segítségét kérték, aki a következőt mondta: "verjön mög a
szentgyörgyharmat, Magyarország! Innen való a szentgyörgyharmat
elnevezés, mely szerint a György napja környéki eső jó termést ígér.
A 18. században György napján körmenettel vonultak ki a helyiek a szőlőbe, hogy a pap megáldja a szőlőt.
Kőszegen a mai napig fontos hagyománynak számít a György napjához köthető szőlőjövések ünnepe. Az e napi tisztújítás szőlővel kapcsolatos hagyománya szerint ekkor mondtak le tisztségükről a hegymesterek, akik a szőlőhegyről visszatérve frissen levágott hajtásokat hoztak magukkal, melyeket be is rajzoltak az 1740 óta vezetett Szőlő jövésnek könyvébe. A Szőlő jövésnek könyvének vezetése Kőszeg egyik legrégebbi hagyománya. A város bortermelésének története évről-évre visszatekinthető, beleértve az időjárási körülményeket is, 1930-tól a dűlőnevek is fellelhetők benne. Három fontos szakaszt őriz a Könyv: a Szent György-napi hajtások rajzait, a Lőrinc-napi fürtök rajzait, valamint a szüretekről való bejegyzéseket. A rajzok főként ceruzával készültek, de akadnak tollrajzok is benne, 1868-tól kizárólag színes képek, főleg vízfestmények díszítik. Az eredeti Könyv már betelt, a jelenlegit 1991 óta vezetik, mely Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka. Az eredeti Szőlő jövésnek könyvét a Jurisics Miklós Vármúzeum őrzi. E megható néphagyomány pedig 2013-ban felkerült Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Forrás: Promontorium Bolrlovagrend