Miért van mégis szükség a tápanyag-utánpótlásra?
– Azért, mert a talaj tartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy a szőlő hosszú évtizedeken keresztül optimális termésátlagot adjon. Egy ideig, néhány évig biztosan elegendő számára a termőterületek kezdeti tápanyag-feltöltöttsége, ám az ember a szőlőnél is legalább 30-40 évre tervez előre. A talaj folyamatos kimerülésével pótolni kell a tápanyagokat. Néhány évente mintavétellel célszerű diagnosztizálni a talaj tápanyag-feltöltöttségét, s az utánpótlást ez alapján biztosítani.
– Melyik évszakban célszerű e munkát elvégezni?
– Egyes hatóanyagokat ősszel, bizonyosakat pedig tavasszal kell a talajba juttatni. A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. Utóbbi kettőt ősszel kell beforgatni a talajba, a nitrogént viszont tavasszal, hogy a téli csapadék, illetve a hóolvadás ne mossa le az altalajba, hiszen akkor a növény számára elveszik. Vannak egyéb fontos makroelemek is, ilyen például a magnézium, ami a termékenyüléshez szükséges, de egyéb élettani folyamatoknak, például a fotoszintézisnek ugyancsak fontos, központi alkotóeleme.
– A szerves vagy a műtrágyát ajánlja inkább?
– Mindkettőnek van létjogosultsága és szerepe a tápanyag-utánpótlásban, ezért célszerű a kettő harmonizációja. A szerves trágyának fontos a talajjavító hatása, általa lazább, morzsalékosabb lesz a talaj, jobban befogadja, és jobban meg is őrzi a csapadékot. A szerves trágya ugyanakkor nem tud olyan mennyiségű tápanyag-utánpótlást biztosítani, mint a műtrágya. A szükséges foszfor- és káliumtartalma még csak-csak megvan, de a nitrogéntartalom általában elillan, mire a szerves trágya a szőlőbe kerül.
Forrás: zaol.hu