A legtöbb bolti készítményben három alapvető elem található meg: nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K). Ezek az elemek elengedhetetlenek a növények növekedéséhez (szárak és gyökerek), és sokat segítenek egészségük megőrzésében is. Minden házi készítésű trágyában szükség van rájuk.
Nyomelemek a trágyában
Persze a növényeknek sem képesek kizárólag e három alapelemmel túlélni. Ahogy az embereknek is több kell csak fehérjéknél, zsíroknál és szénhidrátoknál, úgy ők sem érik be csak ennyivel. A három alapvető elemen kívül a növényeknek három másodlagos ásványra van szükségük. Ezek a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S). A fotoszintézis közben a növények a napfényt felhasználva bontják el a vizet és a széndioxidot hidrogénné (H), oxigénné (O) és szénné (C) – ebből a három nem ásványi anyagból „étkeznek” a növények.
A növények továbbá olyan mikro-tápanyagokat is felvesznek a talajból, mint a bór (B), réz (Cu), vas (Fe), klór (Cl), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn). Hogy ezek közül mely elemeket kell hozzáadnod a trágyádhoz, az első sorban a rendelkezésedre álló talajtípustól függ. Az agyagos, alacsony pH értékű (savas) talajokból általában a makro-tápanyagok (N, P, K, Ca, Mg és S), míg a magas pH-val rendelkező (lúgos) talajokból a mikro-tápanyagok hiányoznak. A 6,0 és 6,5 közötti pH-értékű kerti talaj javarészt minden szükséges mikro- és makro-tápanyagból elegendő mennyiségűt tartalmaz az egészséges növekedés biztosításához.
Újrahasznosított trágyák
Rengeteg olyan dolog végzi a kukában, amiből egyébként nagyszerű táplálék készíthető a növények számára. Az elhasznált kávézaccot például olyan „barna” kerti hulladékkal keverheted össze, mint a száraz levelek, vagy száraz fű esetleg szalma, akkor némi nitrogénnel egészítheted ki a talaj összetételét. Ha megfelelő közegben kevered el őket, akkor nem befolyásolják majd jelentősen a pH-értéket. Az azáleák, rózsák és hortenziák számára kiváló, ezek a virágok ugyanis inkább a savasabb talajt kedvelik.
A tojáshéjak körülbelül 96%-a kalcium. Trágyaként segítenek megerősíteni a növények sejtszerkezetét, és elősegítik a tápanyagáramlást a szervezetükben. A tojáshéjakat és a kávézaccot lezárt befőttesüvegekben (természetesen a két alapanyagot külön) érdemes tárolni, hogy ne vonzzanak magukhoz rovarokat felhasználásuk előtt. Ha édesvízi halakat tartasz otthon, akkor ne öntsd ki egyből a vizet, mikor legközelebb takarítod az akváriumot. Az elhasznált akváriumi víz tele van nitrogénnel és nyomelemekkel, amelyek, mint tudjuk, jót tesznek a kerti növények egészségének. Kizárólag akkor használd ezt a vizet, ha édesvízi halakt tartasz! A sós víz csak árt a növényeknek!
Komposztálás
A szerves hulladékok újrahasznosításának legjobb módja a komposztálás. Egy hatékony komposzt-keverék a következő összetevőket tartalmazza:
- levegő és víz: A szerves anyagok lebontásért felelős baktériumok számára.
- száraz „barna” alapanyagok: Ezek szolgáltatják a szenet – ilyenek például a száraz levelek, szalma, és egyéb száraz kerti (szerves) hulladék.
- nedves „zöld” alapanyagok: Ezek felelősek a nitrogénért – nyúl, vagy tyúktrágya, frissen vágott fű, és más friss alapanyagok. A komposzthalomba nem ajánlott gyomokat helyezni!
Nagyon fontos, hogy elegendő időt hagyj komposztnak, hogy „megérjen”, különösen ha állati trágyát is használsz benne, hogy biztosan minden káros kórokozó elpusztuljon a folyamat során. Túl sokáig sem érdemes érlelni a komposztot, egy idő után ugyanis elveszítheti a tápanyagtartalma egy részét.
Komposzt tea
Ha komposztod elkészült és elérte azt az állapotot, amiben már felhasználható, akkor felhasználhatod közvetlenül a kertben, vagy teát is készíthetsz belőle növényeid számára. Tölts meg egy kb. 20 literes tárolót egyharmadig komposzttal, és adj hozzá annyi vizet, hogy a tároló majdnem teljesen tele legyen. Hagyd kiázni a komposztban található tápanyagokat a vízbe, és kevergesd rendszeresen. 3-4 nap után szűrd le a komposztot, és helyezd vissza a komposzthalomra, vagy terítsd el a kertedben.
Forrás: http://www.agraroldal.hu/bio-tragyak-hazilag.html