Az április 27-i Winelovers Afterwork Vulkanikus borok kóstolója kapcsán beszélgettünk John Szaboval, a vulkanikus borok szakértőjével. A magyar származású John Szabo 2004-ben első kanadaiként kapta meg a Master Sommelier címet. Hosszú út vezetett idáig, a vendéglátással kapcsolatban gyakorlatilag mindent kipróbált: mosogatott, főzött, felszolgált, volt sommelier, tanár, szakíró, előadó, tanácsadó, borbíráló.
Több könyve is megjelent, mielőtt 2016-ban megírta könyvét a vulkanikus borokról Volcanic Wines: Salt, Grit and Power címen. Előtte senki nem készített még csak hasonló kalauzt sem a témában. A megjelenést 5 éves alapos kutatómunka előzte meg: a könyv 9 ország 22 régiójának (köztük Badacsony, Somló és Tokaj-Hegyalja) vulkanikus területeit, illetve az itt dolgozó pincészetekből 300-at mutat be leírásokon, borvidéki térképeken, képeken és személyes történeteken keresztül.
2018 márciusában New York-ban John Szabo szervezésében lezajlott a vulkanikus borok első nemzetközi konferenciája.
Miért éppen most lettek ennyire népszerűek a vulkanikus borok?
Több tényezőből tevődik össze. Érezhetően megnőtt az elmúlt évtizedben az érdeklődés a kevésbé ismert borok, a különleges szőlőfajták, a megszokottól eltérő aromák iránt. Ennek oka az is, hogy sok sommelier megpróbálja egyedi borlappal megkülönböztetni magát a kollégáitól. És természetesen a borszakírók is mindig új sztorikat keresnek. A vulkanikus borok mindezen követelményeknek megfelelnek: sokszor egyedi regionális karaktert mutatnak, gyakran régi, őshonos fajtából készülnek és markáns aromák jellemzik. Tudják tehát mindazt, amit a korszellem elvár.
Tényleg léteznek ezek a más borokéval össze nem téveszthető aromák, vagy ez az egész inkább csak egy jó sztori?
Valójában mind a kettő. Egy vulkán önmagában izgalmas, látványos, ez máris kíváncsivá teszi az embert. Alapvetően nyitottabb lesz az élményre. De az is tény, hogy a vulkanikus borok egyediek. Felfedezésre váró gazdag világ.
Vagyis valóban beazonosítható a vulkanikus bor íze?
Ahogy a könyvemben is írom, vulkanikus bor nem létezik, csak vulkanikus borok vannak. Egy vulkanikus bor karakterét is rengeteg tényező együttese adja: a szőlőfajta, a klíma – vulkanikus borvidékek a hűvös kontinentálistól a szubtrópusiig mindenhol megtalálhatók –, a vulkanikus talajok közötti különbség, a hagyományok, a borkészítés kultúrája és filozófiája. Egyetlen közös „azonosítójel” ezért nyilvánvalóan nem létezik. Mind egy nagy család tagjai, de mind egyedi a maga módján. Az azonban kétségtelen, hogy a vulkanikus borok általában inkább savasak, mint gyümölcsösek, legtöbbjük pedig egy kis sós karakterrel is rendelkezik. Sok vulkanikus terület ráadásul a természeténél fogva különleges bánásmódot, például nagy hozamkorlátozást igényel, ebből fakadóan az itt készült borok koncentráltak, mélyek.
Egy kevésbé képzett fogyasztó is felismerheti az említett jegyeket?
Még én sem vagyok képes 100 százalékos biztonsággal felismerni egy vakkóstolón a vulkanikus borokat.
Még én sem vagyok képes 100 százalékos biztonsággal felismerni egy vakkóstolón a vulkanikus borokat.
Élvezni azonban mindenki tudja, legfeljebb nem azonnal, mert sok ember inkább a lekerekedett, lágy, édesebb ízeket preferálja.
Hogyan illeszkednek a vulkanikus borok a gasztronómiába?
Remekül, ez az egyik legnagyobb erősségük. Markáns, sós ízük, gyakran magas savaik abszolút a gasztronómiára predesztinálják őket. A már említett sokszínűség miatt azonban a hozzájuk illő ételek is különbözőek lehetnek. Azt azért javaslom, ne édes ételekhez válasszuk őket, mert akkor a borok még szárazabbnak, még savasabbnak hatnak. Természetesen ez alól az édes vulkanikus borok, mint például a tokaji aszú, kivételt képeznek. Sós, zsíros ételekkel, grillezett húsokkal, kemény sajtokkal viszont általában jól működnek.
Remekül, ez az egyik legnagyobb erősségük. Markáns, sós ízük, gyakran magas savaik abszolút a gasztronómiára predesztinálják őket. A már említett sokszínűség miatt azonban a hozzájuk illő ételek is különbözőek lehetnek. Azt azért javaslom, ne édes ételekhez válasszuk őket, mert akkor a borok még szárazabbnak, még savasabbnak hatnak. Természetesen ez alól az édes vulkanikus borok, mint például a tokaji aszú, kivételt képeznek. Sós, zsíros ételekkel, grillezett húsokkal, kemény sajtokkal viszont általában jól működnek.
Ebben az erős versenyben, ami most tapasztalható a vulkanikus borok nemzetközi piacán, a magyar vulkanikus borok mivel tudnak kitűnni?
Magyarországnak egy egész sor különleges termőhelye és őshonos szőlőfajtája van. Ez már önmagában megkülönbözteti a magyar vulkanikus borokat.
Magyarországnak egy egész sor különleges termőhelye és őshonos szőlőfajtája van. Ez már önmagában megkülönbözteti a magyar vulkanikus borokat.
Magyarország részben vagy egészben vulkanikus borvidékei: Somlói, Badacsony, Balaton-felvidék, Mátraalja, Eger, Bükkalja, Tokaj-hegyalja.
Megfordítva a kérdést: lehet akár a vulkanikusság a magyar bor üzenete a nagyvilágban, vagy pont azt kellene kommunikálnunk, hogy milyen változatosak a boraink, még vulkanikusak is vannak köztük?
Bár nem vagyok marketing szakember, azt tapasztalom, hogy a sikeres kampányok egyszerű üzenetekkel operálnak. Ha például a nagy választékra helyezné Magyarország a hangsúlyt, az összezavarhatná a fogyasztókat. Pláne, hogy a magyar borvidékek a világban viszonylag ismeretlenek, a magyar szőlőneveknek pedig nagyon különös és nehéz a kiejtésük. A „vulkanikus borok Magyarországról” ellenben egy egyszerű, elegáns, ugyanakkor erős és megkülönböztető üzenet, ami által ráadásul a sokszínűség sincs elfeledve, hiszen Magyarországnak több vulkanikus borvidéke is van. Továbbá a nem vulkanikus magyar borokat sem zárja ki, ez csak amolyan belépő lehetne, amivel megszólítják és megnyerik a nemzetközi piacon a fogyasztókat. Ha ez megvan, akkor már nyugodtan lehet nekik mutatni a többi magyar bort, például egy testes vöröset a villányi mészkőről.