Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát és Sixtus napján a szőlőérést ünneplik.
A szőlő különös gondoskodást igényel, ezt csak a régiek tudták igazán. Igyekeztek is minél több szent segítségét igénybe venni.
Donát ókeresztény püspök (egyes források szerint katona) volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártírhalált. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehelydarabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemi károk ellen fohászkodnak (villámcsapás, jégeső). Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén, szőlőskertekben emelték.
Hazánkban is számos városban találkozunk a Szent kultuszával. Buda 1724-ben Szent Donátot választotta a város védőszentjévé. Egerben a jégeső és a mennydörgés elkerülése érdekében fohászkodnak hozzá. Székesfehérvár középkor óta művelt szőlőhegyének (Öreghegy) legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. A második világháborúig minden Donát napon körmenet indult a városi templomból fel az Öreghegyen lévő Donát kápolnába. A körmenet alatt templomi és a Szentnek szóló énekeket énekeltek és imádkoztak. A férfiak a körmenet végén gyakran a pincéjükbe mentek és iszogattak a Szent tiszteletére.
Forrás: Bornívó
