Külföldi piacokat kell szerezni, növelni kell évi 100–130 mázsára az egy hektárra jutó termésmennyiséget. A bor minőségét emelni kell ahhoz, hogy új külföldi vevőket meghódítsunk. Frittmann János, a Kunsági borvidék elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke tájékoztatása szerint a kunsági szőlészek egy olyan összefogást kívánnak megalakítani, amely a szőlőtermés megfelelő áron történő értékesítését biztosíthatja hosszú távon. Filus János, a borvidék alelnöke, kaskantyúi szőlőtermesztő és öt termelőtársa dolgoznak a koncepció részletein. Mint mondta, a gyümölcs felvásárlási ára évek óta alacsony.
Általában kilónként 65–100 forint a felvásárlási ár – szőlőfajtától függően –, amely a költségeket alig vagy egyáltalán nem fedezi. Bár az idei szüret a korábbi évek átlagához képest jobb mennyiségi és minőségi terméssel örvendeztette meg a termelőket, ez azonban nem általános. Egy olyan történelmi kihívás elé érkezett a termelők társadalma, amely kihívásra, ha nem felel, akkor a hazai szőlőágazat könnyen elsorvadhat.
A borvidéki elnök hangsúlyozta: mennyiségben, minőségben, árban a költségek elismertetése és a bevételek szintjén is fel kell zárkózniuk a termelőknek a nyugat-európai társaikhoz, mert az uniós közös piac ezt követeli meg. Példaként említette dr. Brazsil Dávidnak, a HNT főtitkárának a soltvadkerti Márton-napi rendezvényen elmondott előadását.
Ebben egyebek mellett hangsúlyozta: egy liter francia exportra szánt bor átlagosan 5,8 euró, közel 1800 forint. Egy liter olasz bor 2,8 euró, vagyis 860 forint átlagáron kerül a nemzetközi piacokra. A magyar borok átlagára 0,98 euró, azaz 300 forint. (Ebbe az extra minőségű boroktól a lédig kategóriáig minden beleértendő). Ha figyelembe vesszük azt, hogy a termelők költségei ma már közel azonosak, akkor látható, hogy a magyar gazdák hátránya a versenyképesség, a jövedelemtermelés területén óriási. Az Unióban a második legolcsóbb borexportár a magyaroké. Ezt lehet ellensúlyozni egy új típusú integráció kialakításával, amelyet az Európai Unió anyagilag is támogat.
Az együttműködés nem a nagy borászatok ellen szerveződik
Az új típusú szervezet, mely nagy mennyiségű – akár egymillió mázsányi – szőlő értékesítését is szervezheti, más pozícióból tárgyal, mint egy kistermelő, aki esetleg ezer mázsát termeszt évente. Ha a szövetkezet bort is előállít, akkor annak egy önálló brandet (márkát) kell megalkotnia. Ez nem azt jelenti, hogy csúcsbort kell előállítani, de magasabb minőségűnek kell lennie, mint a manapság nagy tételben forgalmazott tájbor. A PET-palackozás helyett pedig az üveges értékesítésre kell áttérni. Ez a Nemzeti Borstratégia koncepciójába is beleillik. Az elnök elmondta, hogy a szőlészek szervezik meg a gazdasági egységet. Erre igény mutatkozik a térségben, sőt néhány kisebb borászat is jelezte érdeklődését. Ehhez kapcsolódhatnak a nagy pincészetek is. Hangsúlyozta: az együttműködés nem a nagy borászatok ellen alakul, hanem a szőlőtermesztés megerősítése érdekében történik.
Forrás baon.hu