Egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni a lepárlás során alkalmazott részleges kondenzáció, vagyis a deflegmációs mérték változása és a lepárlás során a gőzfázisból a párlatba kerülő illékony komponensek relatív illékonyságának változása között.
Egy kicsit egyszerűbben fogalmazva: kiderült, hogy a lepárlási paraméterek változtatása révén tudatosan lehet alakítani a párlat összetételét, és a gyümölcskarakter ezáltal intenzívebben jelenik meg.
Mindemellett az is fontos megállapítás, hogy az alacsonyabb mértékű deflegmációval a termék metanolkoncentrációja is alacsonyabb lett. Igaz, hogy a középpárlatra vetített alkoholkihozatal ugyancsak kissé alacsonyabb, mintha erőteljesebb deflegmációt alkalmaznánk.
Mindemellett az is fontos megállapítás, hogy az alacsonyabb mértékű deflegmációval a termék metanolkoncentrációja is alacsonyabb lett. Igaz, hogy a középpárlatra vetített alkoholkihozatal ugyancsak kissé alacsonyabb, mintha erőteljesebb deflegmációt alkalmaznánk.
A kutatás eredménye tehát, hogy a gyümölcscefre-alapanyagból illatosabb, ízesebb termék állítható elő, ha nem túlzottan erőteljes deflegmációval történik a lepárlás.
Mindez nagy mértékben növelheti a pálinkák minőségét, illetve a párlatok által kínált gasztronómiai élményt. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb, decemberi számában megjelent, A deflegmáció hatása a gyümölcspárlatok komponenseinek relatív illékonyságára című tanulmányba itt olvashat bele.
Megvan a jó pálinka titka, teljes cikk >>