Minőségi kézműves termékek a Bormámor kínálatában

Legjobb palackozott borainkért nem feltétlenül kell végigjárnunk a Strázsa pincéit, és kézműves helyi finomságaink beszerzési helyeit sem kell keresgélnünk. Nagy választékban – országos hírű specialitások, újdonságok mellett – beszerezhetők városunk centrumában, a Kiss Ernő utcában is. Ennek a lehetőségnek a megteremtőjével, Lénárd Lászlóval beszélgettünk, vállalkozásának tapasztalatairól.


Bomámor Monor Borszaküzelt


- Mit tartana a leglényegesebbnek elmondani saját magáról?

- 38 éves leszek, két gyermekem van, egy fiú és egy lány. Feleségem szombatonként besegít, mert én ingatlanértékesítéssel is foglalkozom. Szombaton ezért folyamatosan úton vagyok. Az üzlet becsöngetéses rendszerrel működik. Hétfőn pedig az irodában tartózkodom (ezért zárva vagyunk). 2020. február 29-én nyitottuk meg üzletünket, de utána – sajnos – hamarosan jött a korlátozó veszélyhelyzet is.

- Milyen előzmények után döntött e borszaküzlet megvalósítása mellett?

- Előtte nekem már voltak borkereskedéseim. Vecsésen (a főútnál), meg Újpesten (a piacnál) is. Egy vinotékában vásároltam magamnak a borokat, és ott megtetszett nekem ez az egész. Utána elkezdtem gondolkodni, hogyan lehetne nyitni egy ilyet.

Évekkel ezelőtt különböző multikban jártam bort vásárolni, éppen ahol úton voltam, és volt lehetőségem betérni. Egyszer csak megálltam a 31-es mellett, egy borszaküzletnél, és ez teljesen más volt. Átláthatóan ki voltak rakva a borok, be volt rendezve szépen az üzlet. Azt vettem észre, hogy ez nekem nagyon tetszik, meg fogom csinálni magamnak. Akkor éppen csomagolástechnikával foglalkoztam, de nem éreztem jól magam a cégnél, és mindig azon gondolkodtam, hogy valamilyen vállalkozást csinálok magamnak. (Utána nyitottam meg Vecsésen és Újpesten is a borszaküzleteket.) Aztán én kiléptem ebből, 2019 januárjának a végén. Úgy hozta az élet, hogy meg kellett hozni ezt a lépést. De ezután nagyon hiányzott a borral való foglalkozás, és az is, hogy nincsenek körülöttem borospalackok, nap mint nap. Borkóstolókat szerveztünk, borvidékekről hívtunk borászokat.

- Mikor és hogyan kezdett megvalósulni a mai üzlet terve?


Bormámor Monor Borszaküzlet


- Amikor vettünk egy házat a Kiss Ernő utcában, 2019 nyarán. A ház mellett volt ez a kis üzlethelyiség. Kezdetben raktárnak használtuk. Aztán a felújítással telt a 2019-es év, és akkoriban teljes erőbedobással csak arra koncentráltunk, hogy minél előbb beköltözhessünk. Később gondolkodtam, amikor már beköltöztünk, hogy ezt a kis üzletecskét ki kellene használni valamire. Kiadni nem szerettem volna, ezért saját üzlet nyitásán törtem a fejem. 2020. februárban döntöttem el, hogy nyitunk egy borkereskedést, ahol az összes monori pincészet forgalomban kapható palackos tételei elérhetőek lesznek. Korábban is értékesítettem már Megyeri-Hanti és a Strázsahegyi Borház borait. Ezek már akkor is jó borok voltak. Kialakítottam a borászokkal a kapcsolatot. Itt valamennyi palackos helyi bort meg lehet kapni.


Monori borok


Monori borok


- Szakmailag szükséges volt mindehhez valami előképzettség?

- Én értékesítéssel foglalkoztam, folyamatosan. Szakközépiskolai érettségim után 2 éves OKJ-s programozói képzést is végeztem, de rájöttem, hogy egyik eredménye sem áll hozzám közel. Az értékesítő iparban kezdtem el dolgozni. Elvégeztem még Jászberényben a művelődésszervező szakot, főiskolai diplomát szerezve. Szeretek kapcsolatokat építeni, kommunikálni az emberekkel, egy pohár bor mellett. Ez a mai napig megmaradt.

- Ön, vagy családi-rokoni körében bárki, foglalkozott (a Strázsán vagy bárhol) szőlővel, borral?

- Én tápiószecsői gyerek vagyok, szüleim, rokonaim mai napig is ott élnek. Ma már monorinak számítok. Két évi itteni albérlet után vettünk egy lakást, amit eladtunk, és utána lett ez a házunk.

Tápiószecsőn régen, nagyapáink idejében, mindenkinek szokása volt szőlőt művelni. a „Feketéken”, a

Gödöllői-dombság tájegységének az ottani nyúlványán. A testvéreimmel együtt, amikor kicsik voltunk, a ’90-es években, folyamatosan jártunk ki oda. Volt egy szerszámtároló a szőlőnkben, ami egy katonai bódé volt. Emlékszem, a testvéreimmel felmásztunk a tetejére, és nekifutásból leugrottunk a tetejéről a forró homokba. Persze, hogy mezítláb. Inkább csak játszottunk, futkorásztunk a szőlősorok között, de azért tapostuk is a szőlőt, és a frissen préselt szőlőlére is emlékszem. Az abból a szőlőből édesapám által készített bor, a mai technológiával előállítottakhoz képest, még nagyon gyenge minőségű volt. Akkor – 6-8-10 évesen – azt sem tudtam, hol van a Strázsa.

- Végül is mi volt szükséges ahhoz, hogy a BORMÁMOR a tervezett formában beindulhasson?

- Értékesítő-kereskedői múlt mindenképpen. Most egyéni vállalkozás formában csinálom ezt. 

Kellett a szokásos pénztárgép, könyvelő, működési engedély, bátorság, kíváncsiság, vállalkozói szemlélet, borszeretet, sok-sok telefonálás, és persze tőke a berendezéshez, az árukészlethez. Mindez majd egy hónap alatt sikerült is. Néhány barátomat előzetesen megkérdeztem, hogy mit szólnának hozzá. Változó válaszaik voltak. Volt, aki azt mondta, hogy nagyon szívesen hozzá is járul a kezdéshez, próbáljam meg, csináljam. Sokan üdvözölték. Felajánlották, hogy odaadják a bort szállítólevélre, és akkor majd lerendezem a következő rendelésnél. Tulajdonképpen ők – Monor és környékén – ezzel inspirációt adtak nekem. Hogy reggel 10-től este 6-ig ott legyek, nyitvatartási időben, egy helyen,, amit bérlek, abba nem biztos,hogy bele mertem volna kezdeni. Ez pont így jó, hogy becsengetnek a kedves vásárlók, és kimegyek a házból, és kiszolgálom a boltban. Így viszont ez hobbi is, kimegyek az üzletbe, és nézegetem a körülöttem lévő szép, csillogó palackokat, és azon gondolkodom,hogy milyen borvidékről szerezzek be újdonságokat. És ha én meg szeretnék inni egy kis jó bort, ki tudok menni, és válogathatok. Ha nem lenne más bevételi forrása a családnak, akkor nem biztos, hogy ilyen választékot tudnék fenntartani. Szeretnék, itt helyben, evvel az üzlettel egy olyan bevételi forrást elérni, hogy egy átlagos fizetést ki tudjon termelni. Sokat kell még tenni érte, hogy ez összejöjjön, főleg ebben a vírusos helyzetben. Az a véleményem, hogy ha bérelnem kellett volna az üzletet, és havonta fizetni egy alkalmazottat, akkor már rég be kellett volna zárnom.

- Mi volt ezzel kapcsolatban előzetesen az elsődleges célkitűzése?

- Szerettem volna egy olyan üzletet tervezni, ahol az összes monori borász palackos tételei láthatóak legyenek, hogy mennyire széles a borban a választék. Hogy aki bejön a boltomba – Monorról, vagy a környékéről, vagy bárhonnan –, azt mondja, hogy: „Hűha! Ebben a kis üzletben mennyi minden van!”

Folyamatosan fenn szeretném tartani ezt a választékot, illetve arra törekszem, hogy igényes újdonságokat is folyamatosan be tudjak szerezni. Elég nehéz, megmondom őszintén, mert én inkább az itteni borászoktól rendelek. Itt a helyi borászoknál meg tudom azt csinálni, hogy egy kartonnal kiszállítsanak. Az a baj, hogy például egy villányi borásztól ehhez 4-5 kartont is meg kell rendelnem, de az a tervem, hogy folyamatosan remek szortimentet tartsak, és mindig legyen újdonság.

- Hogyan viszonyultak új lehetőségéhez pl. a Borrend, Borút, Gazdakör vagy a KultPince?

- Én részt veszek mindig borkóstolókon, bemutatókon, amikor különböző borászok tételeit ismertetjük meg. És amikor én is sorra kerülök, akkor különböző borvidékek borait szoktam bemutatni. Ahol sok ilyen szokott történni, az a KultPince, ami egyébként is egy nagyon igényes hely, nagyon szépen meg van csinálva. Amikor megnyitottam az üzletet, egyből Kugel Gyuri bá’ is keresett, hogy beszélgessünk már a monori borokról. Lefotózta a polcokat, mondta, hogy küldjek árakat, leírásokat, kiteszi nagyon szívesen a honlapra. És akkor próbáljunk együtt dolgozni a monori borok terjesztése érdekében. Ismertessük meg azokkal az emberekkel is, akik eddig nem ismerték. A monori borok nagyon jók.


Monori bor, csúzi Családi PincészetKultPince boraiBormánor Monor


Hozzáteszem, hogy még mindig van olyan monori ember, aki kb. 20 éve ivott csak monori bort és rossz élményei vannak. Az üzletben pl. egy rozé, egy irsai olivér vagy egy cserszegi fűszeressel, reduktív illatos borokkal nem lehet mellényúlni. Én mindig a monori bort ajánlom, szívből, elsőként. Bárhol megállják a helyüket. A kételkedők – ha nem látják a származási hely címkéjét –, kóstoláskor meg is bizonyosodhatnak erről.

- Hány állandó monori beszállítóra számíthat jelenleg, és milyen fajta borok vannak most tőlük széles körű kínálatában?

- Megyek sorban, a polcokat nézve: Megyeri-Hanti, Lukácsy, Bóka, AranyiCsúzi, Szárazhegyi Borház. Ezeket tartjuk állandó kínálatban, kereskedelmi forgalomban, hivatalosan. Emellett a Strázsán szerintem nagyon sokan készítenek még kiváló nedűket. A Pacsirta kadarka mellett Megyeri-Hantiéknál van pl. cserszegi fűszeres, pinot noir, olaszrizling, Aranyiéknak rozé, cabernet sauvignon. Hidekuti Tibinek karát, sauvignon blanc, irsai olivér gyöngyöző. Csuziéknak díjnyeretes olaszrizling. Könnyű, laza, reduktív borok fogynak az üzletben leginkább.

Elég nehéz fenntartani – mint már mondtam – a széleskörű körforgást. Akkora pörgési sebesség nincs, hogy ezt minden nap tudjam tartani, de próbálom.

- Tudjuk, hogy ízlések és divatok változnak, de melyek ma a népszerűbbek, keresettebbek?

Hangulattól függ, hogy ki, mikor, milyen bort kíván éppen, nálam ez így van. Hűvösebb, esős időben: testes vöröset, kitavaszodáskor, napsütésben, teraszra kiülve: fröccsöt, illatos, reduktív, friss rozét.

- Milyen összetételű a monori vevőkör?

- Változó.  Ha bejön valami újdonság (pl. a Strázsahegyi Borház rozéja), fölteszem a facebookra, hogy az érdeklődő ismerkedjen vele, bejöjjön és megvásárolja. Hál’ Istennek vannak törzsvásárlók is, akik örülnek is neki nagyon. Változó, hogy fiatalok vagy idősebbek, de inkább a közép korosztály a vevőkör. Azt viszont tudom, aki bejön, először körülnéz, meglepődik, hogy mi a választék, hogy mennyi minden kapható. És úgy érzik, hogy megérte bejönni. És nagyon szívesen el is beszélgetek velük. Kikérdezem az illetőt, hogy milyen bort szeret. Szárazat? Vöröset? Illatosat? Fehéret? Rozét? Testesebbet? Könnyedebbet? És akkor megpróbálom – tapasztalataim alapján – azt ajánlani neki, amire gondol. És akkor ezáltal vissza is fog jönni. Ha viszont bemegy egy multiba, tanácstalan, mert nem ért a borhoz, vagy azt mondja, itt van előttem egy csomó bor, most milyet vegyek? Ott ugye nem tudják megtenni azt, amit én itt. Én minden újdonságot megkóstolok, ami érkezik. Nem szeretek leragadni egy tételnél. Szeretem körültekintően megismerni az adott borvidéket, a borászokat, ezekre nagyon kíváncsi vagyok. Van, aki mindig egy fajta rozét visz. Pedig az évek óta itt lévő mellett mást is megkóstolhatna, hátha ízlik.

- Más helységekből is érdeklődnek a monori borok iránt?

- Már Pestről is volt érdeklődés. Pár hete kaptam egy e-mailt egy hölgytől, hogy kirándult erre, de soha nem volt nyitva a Strázsán semmi, nem vehetett ott monori bort, hol tudná ezt megtenni? Visszaírtam neki, hogy itt szeretettel várjuk, Itt nyugodtan válogathat. Jött is. Tetszett neki, vitt is 2-3 féle bort. Ezzel is igazolódott létünk értelme és fontossága.

- Hozott ez az üzlet a monori borászok életében is változást? Milyen tapasztalatokról számolnak be, különösen ebben a vírusterhes időszakban?

- A Megyeri Szabolccsal szoktam beszélgetni, amikor hoz bort. Ő azt mondja, hogy mióta nyitva vagyunk, azt veszi észre, hogy mivel nem kell a Strázsára felmenniük, inkább ide jönnek be a vásárlók. Azért hoz egyszerre több kartonnal is a Bormámorba. De nekik van vagy 6 fajta boruk. Hoz Bizsergést, Csevejt, Pillantást, Mondandót, Bármikort és Pacsirta kadarkát. Van olyan is, aki ugyanígy kartonszámra vásárolja meg tőle. De akinek ez már sok, az visz ebből is, abból is, és akkor mindegyik különböző. A Szabiék már az első vírushullám idején rájöttek arra, hogy érdemesebb a szokásosnál több bort palackozniuk.

- Úgy láttuk boltjában, hogy – valószínűleg több lábon állásra is törekedve – nagyon vonzó, sokszínű árukapcsolásra is törekszik. Borbás Marcsi Monorral kapcsolatos tv-műsorában is rácsodálkozhattunk, hogy mennyi értékes kézműves gasztronómiai termék létezik városunkban. Ezekből szinte mind kapható Önnél.

- Itt vannak pl. a Szabó Gyuszi lekvárjai, mustárjai, összes terméke. Számtalan esetben érdeklődtek ilyenek iránt is. Csúziék almasajtja is fogy, ecetükből is rendelnem kell, miközben sikeres boraikat is keresik. A szörpök is népszerűek. Fürjtojás is volt itt, arra is volt igény, vitték, de annak gazdája elköltözött. Keresem az utódját. Kicsomagolva, hűtés nélkül is jó ideig tartható volt itt. A kecskesajt hűtőpultjához viszont itt kicsi a hely. A karton bort vásárlónak almasajtot ajándékba is szoktam adni,

és örülnek is neki.

- A monori termékek mellett láthattunk az ország legkülönbözőbb helyszíneiről származó különleges, kuriózumszámba menő, minőségi készítményeket is. Ezek biztosításához nem csoda – ahogy mondta –, hogy állandóan telefonálnia kell.

- Tudjuk, hogy mindössze egy éve nyitottak – ráadásul pandémia közepette –, de talán azért már érzékelheti, hogyan halad előzetes célja megvalósításában.

- Mivel nem csak ebből élek, ezért a bevételt vissza is tudom mindig forgatni. Éppen ezért van ekkora választék, egyébként nem tudnám ezt fenntartani. Akkor nem tudnék kísérletezni, mert nem lenne belőle bevétel. És – hál’ Istennek –, aki bejön, az vissza is tér. Hamarosan megindul a https://bor-mamor.hu/ weboldal, amin a monori termékeknek én nagy hangsúlyt fogok adni, országos szinten való megismertetésükkel. A monori bortól kezdve szörp, mustár, stb. reklám is lesz ez; amihez már 240 termék lett lefotózva.

- Pozitív aktivitására jellemző, hogy igény szerinti kóstolókra, sőt bor-és picetúrákra, főzdelátogatások szervezésére is vállalkozik.

- Most, a vírushelyzetre való tekintettel ez elmaradt, de a közeljövőben (amint lehet) tervezzük.

Budapestről Monorra érkezőknek egy borásznál szeretnénk csinálni pl. majd egy borkóstolót például egy bográcsolással egybekötve. Az Ipartestület székházában már több borbemutatót is szerveztem.

Sikeres, telt házzal volt már borpincés rendezvényünk. Fel voltunk készülve komolyabb borvacsorára is, harmonizáló ételekkel, de a Covid miatt a jelentkezéseket le kellett mondani. Tervezni kell, reklámozni, és akkor menni fog. Bízom benne, hogy folytathatjuk majd.

-Mindezek azt bizonyítják, hogy nem véletlenül szerepel a BORMÁMOR jelképében a pincekulcs,

mottójában, hogy: „Kulcs a minőséghez.”

-Minőséget szeretnék adni. Régen ez nem így volt, most már jó irányba változott. A pet palackos, literes, koccintós kocsisborok ideje lejárt. Azt vettem észre, egyre több fiatal is a bulikra nem a tömény szeszesitalt választja, hanem a bort. Minőségi bort, az ő közösségükben is. Persze hogy reménykedem abban, hogy a jövőben egyre több fiatal választ magának minőségi bort a baráti összejövetelekre. Monoron nagyon jó borok vannak, országos, sőt nemzetközi díjat is nyert minőségi borok.

 Úgy gondolom, aki ide betér, ebbe a kis üzletbe, ő kulcsot kap garantáltan a minőséghez, és nyugodt szívvel kínálhatja meg a barátait a nálunk vásárolt tételekből.

Az egészséges, minőségi borok széles választékának bemutatására, megismertetésére törekszem. 

 

                                                                                                                                                Bolcsó Gusztáv