A klímakutatók szerint 99 százalékban az emberi tevékenység a klímaváltozás okozója – kezdte előadását Bálo Borbála. A SZIE Kertészettudományi Karának egyetemi docense kiemelte, 2050-re a szőlőtermesztés határai a maihoz képest jóval északabbra húzódnak. Az elmúlt negyed században már előbbre tolódtak a fenofázisok, korábbi lett a fakadás és a szüret, nőtt a borok alkoholtartalma, míg a savak mennyisége csökkent.
Nehéz a megváltozott időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. A hőmérséklet növekedésének ellensúlyozására későbbi metszést javasolt a szakember, ugyanis ezáltal néhány nappal később fakad a szőlő. Növelhető a törzsmagasság – hiszen a talajhoz közelebb melegebb a levegő -, de érdemes elgondolkodni a levél-fürt arány csökkentésén is. Emellett óriási lehetőség van még a klónszelekcióban – míg korábban a magas cukortartalmat és a korai érést tartották szem előtt, napjainkban ez az irány megfordulóban van -, az alanyok és a nemes fajták helyes kiválasztásában. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a napsütéses órák száma megnövekedett, ami egyes kékszőlők esetében akár még kedvező is lehet, de számolni kell a napégéssel, megjelenhetnek a főtt ízek, és eközben a bogyóhéj fenolos vegyületei, aromaanyagai is megváltoznak.
Egyre több fejtörést okoz a szárazság. Korábban uniós rendelet akadályozta az öntözést, amit már hatályon kívül helyeztek, mégis több aggály is napvilágra került az öntözéssel kapcsolatban. Az egyik az öntözési rendszerek magas költsége. Emellett a talajok „elsavanyodása” kerül még gyakrabban szóba, illetve az is felmerül, hogy szabad-e elhasználni a vizet más kultúrák elől.
A szakember elmondta, hogy a vízzel, illetve tápoldattal öntözött Chardonnay termése a vizsgálatok szerint 10-35 százalékkal nőtt a kontrollhoz képest, jelentősebb minőségromlás nélkül, kimondottan kedvezőtlen vízellátású években pedig pozitív hatással volt a tápláló öntözés a bor minőségére. Bálo Borbála felhívta rá a figyelmet, hogy a vízkijuttatást a szüret tervezett időpontja előtt egy hónappal le kell állítani.
Mint az előadáshoz kapcsolódó korreferátumban elhangzott, mintegy 45 éve Balatonbogláron már végeztek öntözési kísérleteket, amelyek során az öntözött szőlők sok esetben kisebb termést adtak, mint a kontroll. Ezt ma elsősorban az elavult berendezések számlájára írják, mivel a párás környezetben könnyebben terjedtek a betegségek.
Kalydy András, a Kádár Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a fahordós érleléssel kapcsolatos legújabb tapasztalatokat osztotta meg hallgatóságával. Mint elmondta, a hordók drágulnak és a borízlés látszólag hordóhasználat-ellenes, mégis világszerte nő a hordógyártás volumene.
A ’90-es évekhez kötődik a hordópörkölés jelentőségének a felismerése, és ezeknek a technológiáknak a fejlődése a mai napig tart. Komolyabb üzemeknél ez nem önmagában zajlik, hanem a hordó karakterét a többi meghatározó jellemzőjével szorosan integrálva. Pörkölési fokok helyett ma már pörkölési karakterekről beszélünk. A 2000-es években a szálszerkezetből eredő tulajdonságok mérése jelentette a következő lépést a téren, pedig önmagában ez sem perdöntő tényező. Ehhez kapcsolódik a fafajok összehasonlító vizsgálata is, aminek eredményeként mostanra különbséget tesznek a Quercus robur és a Quercus petraea között.
- A fahordós érlelés a bor egyfajta finomhangolása – fogalmazott a szakember. Nem véletlen, mondta, hogy bár a kádár szakma a faiparból indult, de napjainkban egyre szorosabban kötődik a borkészítéshez. Ma egy borász nincs könnyű helyzetben, ha a borához illő hordót keresi, hiszen a különböző tulajdonságok – például a fa származási helye, szövetsűrűsége, a dongák érlelése, pörkölésük módja – alapján legalább 3000-4000 hordókombinációból lehet választani. Ahogyan előadása végén Kalydy András mondta: a kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kádár partnerét.
Az előadásokat követő plenáris ülés keretében a szekcióvezetők röviden összefoglalták a szekciójukban elhangzott előadások legfontosabb mondanivalóit. Késő délután a konferencia talán legkellemesebb, nagyon fontos és hasznos programeleme a közös piknik volt, amelyen a résztvevők megvitathatták a nap tapasztalatait.
A szervezők egy sikeres „alapkőletételnek” tekintik az Országos Szőlész-Borász Konferenciát. Ezután minden évben tervezik a megtartását, mert hiánypótlónak tartják a szakmában.
Viniczai Sándor