Tavasz a Télben
Beszökött a télbe a tavasz.
Mint egy rakoncátlan kamasz...
Nem tiszteli az idősebbet,
Aki erejéből elveszített
Jó pár csillogó hópihét,
Mit kezdetek óta megígért...
Tél Apó most nagyon fáradt.
Napfény tűzi a faágat...
És ez a komisz kis Tavasz
Az ágakon rügyet fakaszt...
De még érezni lehet,
Hogy Apó nem öregedett
Meg egész testében,
És még megdorgálja Tavaszt
Egy sötét, zord estében...
S akkor majd vadul fúj a szél,
Ami kisöpri a Tavaszt.
A fülébe súgja: "Rohanj, Te kis pimasz!"
Menekülj előlem, mert széjjeltéplek,
S nem hozhatsz virágokat
A Föld népének...