Az egyik legelismertebb európai borászati oktatási intézmény, a németországi Geisenheimi Főiskola kutatói jövőkutatásba fogtak. A mostaninál 20 százalékkal magasabb légköri szén-dioxid tartalom mellett vizsgálták a szőlőültetvényeket, illetve az ökoszisztémát – becslések szerint 2050-re érjük el ezt a CO2-emelkedést.

 kísérlet úgynevezett FACE rendszerben történik, amiből mindössze 19 van a világon. A FACE (Free Air Carbondioxid Enrichment – szén-dioxiddal dúsított szabadtér) lényege, hogy a szabad ég alatt körbevonnak egy speciális készülékkel egy kisebb területet, amin belül minden körülmény ugyanaz, mint kívül, kivéve a CO2-szintet (lásd címlapkép). A főiskola munkatársai már közzétették az első eredményeket: miközben magasabb hozamot tapasztaltak, több lett szőlőmoly-kártevőből és egyéb rovarokból is.

A klímaváltozás máris komoly kihívások elé állította a szőlészeket, borászokat: rendszeresek lettek a nagy hőmérséklet-ingadozások, a jégesővel kísért viharok és az elhúzódó aszályos időszakok. „Míg korábban egyes borvidékeken azért küzdöttek, hogy a szőlőszemek megfelelően beérjenek, a jövőben inkább az érés késleltetése lesz a feladat” – nyilatkozta a kutatás kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Hans Reiner Schultz, a főiskola vezetője. Emiatt felértékelődhetnek például a magasabban, vagy erdők szomszédságában fekvő dűlők, mert a hűvösebb klímájuk a jövőben nem átok, hanem áldás lesz.

Az érés késleltetésére egyébként több lehetőség is kínálkozik elméletileg

Léteznek olyan metszési módszerek, amiknek a segítségével 1-2 héttel eltolható a rügyfakadás és így az egész vegetációs időszak. Geisenheimben olyan mésztartalmú permetlevekkel is kísérleteznek, amik védik a szemeket a napsugárzástól. A szakemberek egyetértenek abban, az egyik legnagyobb probléma mégis a vízhiány lesz. Egyre égetőbb kérdéssé válik majd a szőlőültetvények öntözése, aminél viszont gazdasági megfontolások is képbe jönnek.

Forrás:Vinoport