Kinek a Generosája hasonlít a legjobban az ideálishoz a jelenlegi termelők közül?
A Generosa fehérbort adó szőlőfajta ültetvényei már megtalálhatóak az ország különböző termőhelyein. Mindegyik ültetvénye különböző termőhelyen, más adottságokkal rendelkező talajon található (pl. homokon, kötöttebb talajon, erdőtalajon). Amelyeket személyesen meglátogattam, ott több szép ültetvényt láttam. Közülük kiemelem a Kunsági borvidéken Soltvadkerten a Frittmann Borászati Kft. birtokát, Lakiteleken ifj. Papp Kálmán ültetvényét, Hajduhadházán létesített, még nem termő fiatal ültetvényt, a Móri borvidéken Sáfrán Andrásék szőlőültetvényét, hogy néhányat említsek a sok jól ápolt ültetvény közül. Örvendetes módon már több helyen telepítették ezt a fajtát, de mindegyik nagyobb ültetvényt még nem sikerült megismernem. A Generosa telepítések nagysága országunkban már több mint 400 ha, remélhetően ez növekedni fog.
Az ültetvényekben a művelésmód változó. Van, ahol a szőlőtőkék művelésmódja egyes függöny, magas kordon vagy ernyőművelés, de van, ahol még fejművelésen teremnek a tőkék. Saját véleményem szerint a fajta mennyiség és minőség arányának egyensúlyban tartásához a fajta legideálisabb művelésmódja az ernyő. De több helyen láttam kiválóan ápolt, magas kordonú ültetvényét is. A jelenlegi termelők próbálják a fajta termesztését, ők is keresik a számukra legalkalmasabb művelésmódot, már sok tapasztalatuk is van róluk, de közöttük lévő különbségről még korai lenne véleményt mondani az ideális művelésmóddal kapcsolatban.
Milyen érzés volt ezt a munkát folytatni a nagy elődök után?
Ez egy bonyolult kérdés annyiban, hogy a fajta, mint hibrid, magként került Csókakőről (Móri borvidék) Kecskemétre (Miklóstelepre) a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet átszervezése kapcsán. Mindkét hely az Intézethez tartozott, de Csókakőn megszűnt a kutatás, és a hibrid magokat további kiértékelésre átadták Miklóstelepre. A hibridmagokat dr. Bíró Károly állította elő munkatársaival Csókakőn az Ezerjó és a Piros tramini keresztezésével, azzal a céllal, hogy az Ezerjó termésbiztonságát és minőségét javítsák. Igazán a nagy és hosszú időt igénylő munka, ezeknek a hibrideknek felnevelése és kiértékelése volt.
Sajnos elődeim (dr. Bíró Károly, Kurucz András) ezt a munkát már nem tudták elvégezni.
Fiatal szakmérnökként, (26 évesen) neveztek ki a téma vezetésére. Igen nagy felelősséget éreztem az elődeim által hátrahagyott anyag megbecsüléséhez és kiértékeléséhez. Nem is tudtam, hogy milyen nagy és hosszú időtartamú feladatot veszek át. Mélyvíz volt ez nekem, de hittel láttam a célt, s ez erőt adott további munkámhoz. A borszőlő nemesítés témavezetői beosztásomban a rám bízott hibridanyag teljes kiértékelését vezettem és végeztem. Hozzám tartozott egy lelkes kutatócsoport. Tagjaikkal öröm volt együtt dolgozni. Ezt a sokirányú kísérleti munkát nem is lehetett volna egyedül, hanem csak munkacsoporttal végezni. Ma is hálás vagyok a rendkívül megbízható és lelkiismeretes munkatársaimnak közreműködésükért, és szeretettel gondolok rájuk, akikkel együtt értékelhettem ki az örökölt nemesítési anyagokat.
A fagytűrésre nemesítés volt a közelebbi kutatási feladatom, s mindent ebből a szempontból értékeltem. Örültem a téli fagyoknak, -ami a termesztőknek persze nem kedvezett-, mert alkalmat adtak a magoncok közül a téltűrő egyedek kiszelektálásához. A legmegbízhatóbb ’labor’ a szabadföld, hiszen ott kell a szőlőt termeszteni, és amelyik hibrid kibírja az őt körülvevő időjárás viszontagságait, az érték. A szabadföldi teszteléseket klímakamrás tesztelésekkel is kiegészítettük.
Közel 20 éven át fenológiai szempontok, szüreti eredmények, termesztési és borászati értékek alapján teszteltük a hibrideket, amelyekből kiemeltük a K. 14 és a K. 15 testvérpárt. Fontosnak tartottam a hibridek kipróbálását az ország különböző borvidékein mezőgazdasági termelő szövetkezetekben, állami gazdaságokban is. Az új fajtákra végtelenül fogékony szakemberek ehhez lehetőséget adtak. Így jutottak hibridjeink Balatonboglárra, Etyekre, Markazra, Monorra, Soltvadkertre, Kecelre fajtakísérleti kipróbálásra. Ezért nekik is hálás köszönettel tartozom. A helyi kísérletek kiértékelése mellett az országos kísérletek megnövelték feladatainkat. De megérte, mert igen sok tapasztalatot gyűjtöttünk hibridjeinkről. A vizsgált hibridek közül a K. 15 számú hibrid kapta az állami minősítést Generosa néven.