Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a
szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok
befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus
élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát.

Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos
szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat. A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban
talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel,
melyek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb
csoportját alkotják, fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig
csaknem bármilyen környezeti állapot mellett képesek megélni.
Egy
grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük, ám jelen
vizsgálat során nemcsak az volt fontos, hogy milyen mennyiségben vannak
jelen, hanem az is, hogy a fonálférgek milyen táplálkozási csoportba
sorolhatók. Egyes növényi táplálkozású fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, vitalitáscsökkenést és végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást is okozhat.
A kutatók a sebzéseken keresztül potenciálisan bejutó és károsító gombák jelenlétét is vizsgálták a gyökérzónában,
hogy megtudják, ezek fajösszetételére és arányára hatással van-e a
talajfelszínen alkalmazott gazdálkodási forma. A vizsgálatok részleteit
többek között az Agriculture svájci szaklap novemberi számában közölték.
A három vizsgált szőlőültetvény kizárólag az ott folytatott talajművelési eljárások tekintetében különbözött,
minden más körülmény, így a meteorológiai és talajtani sajátosságok,
valamint a szőlőtőkék életkora és az ültetett fajták is egyformák
voltak. Ezen feltételek meglétével lehetett ugyanis biztosítani, hogy a fonálférgek és gombák jelenlétében tapasztalt különbségek valóban az eltérő művelési eljárások okozta hatásokra legyenek visszavezethetők.
A három Balaton-felvidéki szőlőültetvény
egyikén tehát intenzív, míg a másikon alacsony intenzitású, extenzív
mechanikai talajművelést alkalmaztak, a harmadik terület pedig
felhagyott volt, csupán kaszálást végeztek rajta.

A kapott eredmények szerint minél intenzívebb volt a talajbolygatás mértéke, annál jobban csökkent az egyedszám
és annál magasabb szintet mutatott a fonálférgek közül a
baktérium-fogyasztók aránya, ám évszakos eltérések is megmutatkoztak. A
gombaközösségek tekintetében ugyanakkor az derült ki, hogy azok
diverzitása a felhagyott ültetvényben volt a legmagasabb, az intenzíven
művelt területen pedig a legalacsonyabb. Emellett az intenzitás
növekedésével emelkedett a talajban a kórokozó gombatörzsek aránya az
egész közösséghez viszonyítva.
Mindez arra enged következtetni, hogy az intenzív talajbolygatás nyomán azon gombatörzsek aránya mutat növekedést, melyek károsíthatják a szőlőtőkéket, a növénykárosító fonálférgek száma azonban nem csökkenthető hatékonyan csupán a művelési eljárás megváltoztatásával.
Forrás: Agroinform.hu