Szőlőkről, gyümölcsfákról

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

Szőlőskertek, gyümölcsösök termelésében előre nem felmérhető tényező a vadkár. Télen a fiatal telepítések törzsének kérge és koronarendszere van veszélyben.  Tavasszal a fiatal rügyek és hajtások vannak veszélyben, ősszel pedig maga a termés. A károkozás mértéke nyilvánvalóan függ attól, hogy hol van a termőterületünk, van e környezetében olyan  bokros, erdős terület ahonnan a vadak rövid úton elérhetik szőlőterületeket, gyümölcsösöket. Gondot jelentenek az elhagyott földterületek, ahol a vadak legtöbbször zavartalanul dézsmálják a még termő szőlőtőkéket, gyümölcsfákat. Lényegében  a rászokás már itt kezdődik.

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

tovább

Szerves- és műtrágya a szőlőtermesztésben

A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. A jó terméseredményhez ezeket szerves és műtrágyával egyaránt biztosítani kell.

Trágyázás összel: a legfontosabb tudnivalók

A talajigény szempontjából a szőlő nem kényes növény – állította dr. Varga Péter. – A rideg szikesek, a kavicsos-murvás váztalajok, a mély termőrétegű csernozjomok és a Zalára jellemző agyagos talajok egyaránt megfelelnek neki. A lényeg az optimális hőösszeg és csapadék, a növényvédelem, a gondos munka. Ha ez adott, meglesz az eredménye.
tovább

A szőlő feketerothadása

A szőlő guignardiás feketerothadása (Guignardia bidwellii) a hazai szőlőültetvények jelentős károsítója. A kórokozó egy pszeudotéciumos gomba, melynek piknídiumos alakja (Phyllosticta ampelicida) is ismert.
A betegség Észak-Amerikában őshonos. Európában 1885-ben Franciaországban észlelték először, Magyarországon 1999-ben, Kecskemét környékén írták le. Habár a szőlő guignardiás feketerothadása a magyarországi borvidékeken igazoltan jelen van, eddig még nem okozott jelentős mértékű gazdasági károkkal járó, országos méretű járványokat. A 2010-es évben azonban súlyos feketerothadás epidémia lépett fel az Északi-középhegység borvidékein, mely nem érkezett váratlanul, hisz 2005 óta évről évre fokozódik a fertőzés mértéke a borvidékeken.

A szőlő feketerothadása
tovább

Ha az öreg tőke ujjászületik

Aki öreg házba költözik, és annak a kertjében nincs egyetlen szőlőtőke sem, mert gyep zöldell, örökzöldek sötétlenek és egynyáriak virítanak a hajdani parasztudvar virágos parkká átlényegült helyén - az olyan ember számítson rá, hogy egyszer csak, szinte a semmiből, kinyúlik a föld alól egy tétova inda, és az évekig, netán évtizedekig a mélyben alvó szőlőgyökérből sarjadt hajtás kóstolgatni kezdi a napot.

Pontosan így jártam én is.

Öreg szőlőtőke ujjászületik
tovább

Peronoszpóra tavaszi megjelenése a szőlőkben

Ha csapadékos és enyhe a tavasz, akkor semmi nem menti meg a szőlőnket a betegségtől, csak a permetezés.

A szőlő legveszedelmesebb kórokozója a peronoszpóra.: Aszályos években szinte nem is kell vele foglalkoznunk, csapadékos évjáratban viszont az egész termést is elviheti. A fertőzés, mint a villám, akár négy-öt nap alatt letarolja az egész állományt.
A peronoszpóra itt van, csak nem látjuk 10 mm csapadék és 10-12 fok nem ritkaság tavasszal: ennyi kell a peronoszpórának, hogy akcióba lendüljön. Hűvös időben a fertőzést titokban indítja, akár 2-3 hét lappangási idő is eltelik, amíg megjelennek az első olajfoltok a leveleken. A hőmérséklet emelkedésével azonban a gomba is egyre jobban érzi magát: egy hirtelen nyár eleji zápor elég a súlyos fertőzés kialakulásához.
A gomba a levél légrésein keresztül hatol be - amelyek főleg a levél fonákán találhatók - ezért permetezéskor (ha kontakt szert használunk) figyeljünk arra, hogy ne csak a levél színére kerüljön a permetléből. ( edenkert.hu )

Peronoszpóra a levélen

tovább

Permetezési menetrend

Mivel a szőlő növényvédelmében kiemelt szerepet kap a megelőzés, a növényvédelmi sorozat utolsó bejegyzésében a permetezések ütemezéséről lesz szó. Először azonban az alapelvek:

permetezési menetrend, növényvédelem
tovább

Szőlőfajtáink

Az itt készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.
tovább

Gondolatok a szőlő metszéséről

De vajon miért is csattog heteken keresztül a metszőolló az egyre melegedő dűlőkön?

A metszés az őszi lombhullás és a tavaszi rügyfakadás közti időszak fagymentes napjain elvileg bármikor elvégezhető, ám a legcélszerűbb tavaszra időzíteni azt, amikor a téli fagy - amiben idén bőven volt részünk - károsító hatása legjobban kivédhető.

Gondolatok a szőlőmetszésről

Az ember évezredek óta tudatosan alakítja legkedvesebb italát, a bort adó növényt, hogy abból a lehető legszebb fürtöket, a legélvezetesebb zamatokat csalogathassa elő. Az egykor vadon kúszó, ágas-bogas növényt mára saját elképzelésének megfelelően alakítottuk: szép fürtű nagy bogyójú, cukorban és zamatban gazdag termésű gyümölccsé.
tovább

Tél a szőlőhegyen

Amióta telefonnal is tudunk fényképezni, a Strázsahegyen sétálók sem tudják megállni, hogy ne készítsenek emlékképeket a téli tájról. Lenyűgözőek tudnak lenni a fehér hólepel aló kiemelkedő szőlősorok, a pincehátak, a pincesípok, a téli álmot alvó, gyönyörű vidék.

Tél a szőlőhegyen, Bodor Borház
tovább

A szőlő átoltása

Helyben oltás a nagyüzemből teljesen kiszorult, csak a kiskerttulajdonosok alkalmazzák. Ezt a módszert használják még új fajták gyors felszaporítására vagy a bekeveredett fajták átoltására. A helyben oltások készítése és gondozása munkaigényes. Szakmai hozzáértés mellett nagy figyelmet, illetve nagy szakmai, technológiai fegyelmet igényel. A rossz eredési arány mindig a szakmai felkészültség és a technológiai fegyelem hiányosságaira utal.

A helyben oltás az alany és az oltóvessző állapotától függően lehet:

• fásoltás (az alany és az oltócsap is fás);

• zöldoltás (az alany és az oltócsap is hajtás);

• zöldre fásoltás (az alany még hajtás állapotú, az oltócsap pedig vessző);

• fásra zöldoltás (az alany fás állapotú a nemes pedig hajtás).


Zoldbe fásoltás

tovább
1 2 3 4 5