Szőlőkről, gyümölcsfákról

Szent György hava, Április

Azt hiszem sokan megelégeltük a hosszúra nyúlt csapadékos időszakot. Miközben lelkünk várja a napsütést, a tavaszi színeket és illatokat, a gazdák bizony jól vennék a csapadékos áprilist: "az áprilisi esőzés kergeti a fagyot", "ha esős az április, a pince megtelik".
A régiek megfigyelték azt is, hogy a virágzó cseresznyefa virágos szőlőt, jó termést ígér.

tovább

Ernyőművelés

Az ernyőművelés elnevezése onnan ered, hogy a tőkeforma alakja leginkább a nyitott esernyőre hasonlít. Az első változatait New York államban dolgozták ki, Concord fajtán.

A tőkék függőleges törzsből és annak végén eredő, leívelt szálvesszőkön kialakult lombozatból állnak. A támrendszer elemei: egy-egy segédhuzalból, kartartó huzal és két huzalpár.

Ernyőművelés

tovább

Tavaszi munkák a szőlőben, metszési praktikák

A tavasz beköszöntével minden szorgos gazda nekilát a tél utáni első teendőnek: a gyümölcsfák metszésének. Hogy ezt mikor, miként és miért csináljuk, követhetjük Bagyari Lajos Tanár Úr előadását, melyben részletesen kitér a különböző gyümölcsfajok, gyümölcsfajták metszési technikájára.

tovább

A szőlő jelentős állati kártevői és várható kártételük

A hagyományos szőlőkártevők (ékköves faaraszoló hernyói, pajzstetvek, atkák és a szőlőmolyok) mellett csapadékszegény, meleg időjárás esetén nagyobb egyedszámban megjelenhetnek az utóbbi években előtört fajok (kabócák, darazsak, tripszek, harlekinkatica), amelyek védekezés hiányában jelentős károkat is okozhatnak. Fontos feladat az új kártevők (és kórokozók), valamint vektor rovarfajok monitorozása és rendszeres szemlékkel tájékozódás az ültetvény egészségi állapotáról és a fertőzési helyzetről.

Ugyan a most bemutatásra kerülő, Dr. Gyulainé Garai Adrienne cikke nem most született, de a témából adódóan ma is aktuális!

tovább

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

Szőlőskertek, gyümölcsösök termelésében előre nem felmérhető tényező a vadkár. Télen a fiatal telepítések törzsének kérge és koronarendszere van veszélyben. Tavasszal a fiatal rügyek és hajtások vannak veszélyben, ősszel pedig maga a termés. A károkozás mértéke nyilvánvalóan függ attól, hogy hol van a termőterületünk, van e környezetében olyan bokros, erdős terület ahonnan a vadak rövid úton elérhetik szőlőterületeket, gyümölcsösöket. Gondot jelentenek az elhagyott földterületek, ahol a vadak legtöbbször zavartalanul dézsmálják a még termő szőlőtőkéket, gyümölcsfákat. Lényegében a rászokás már itt kezdődik.

Vadkár a szőlőskertekben, gyümölcsösökben

tovább

Tippek házilag is elkészíthető szerves trágyákhoz

A természetes megoldások hívei biztosan tapasztalták már, hogy a szerves trágyák javarészt hiányoznak a mezőgazdasági és kertészeti üzletek polcairól. Ha valahol sikerül is találni, az árcédulán nem éppen a legbarátságosabb eszközökkel találkozhatunk, nem beszélve arról, hogy a legtöbb ilyen termék csupán papíron „szerves”.

Tippek a házilag is elkészíthető szerves trágyához

tovább

Szerves- és műtrágya a szőlőtermesztésben

A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. A jó terméseredményhez ezeket szerves és műtrágyával egyaránt biztosítani kell.

Trágyázás összel: a legfontosabb tudnivalók

A talajigény szempontjából a szőlő nem kényes növény – állította dr. Varga Péter. – A rideg szikesek, a kavicsos-murvás váztalajok, a mély termőrétegű csernozjomok és a Zalára jellemző agyagos talajok egyaránt megfelelnek neki. A lényeg az optimális hőösszeg és csapadék, a növényvédelem, a gondos munka. Ha ez adott, meglesz az eredménye.

tovább

A szőlő feketerothadása

A szőlő guignardiás feketerothadása (Guignardia bidwellii) a hazai szőlőültetvények jelentős károsítója. A kórokozó egy pszeudotéciumos gomba, melynek piknídiumos alakja (Phyllosticta ampelicida) is ismert.
A betegség Észak-Amerikában őshonos. Európában 1885-ben Franciaországban észlelték először, Magyarországon 1999-ben, Kecskemét környékén írták le. Habár a szőlő guignardiás feketerothadása a magyarországi borvidékeken igazoltan jelen van, eddig még nem okozott jelentős mértékű gazdasági károkkal járó, országos méretű járványokat. A 2010-es évben azonban súlyos feketerothadás epidémia lépett fel az Északi-középhegység borvidékein, mely nem érkezett váratlanul, hisz 2005 óta évről évre fokozódik a fertőzés mértéke a borvidékeken.

tovább

Ha az öreg tőke ujjászületik

Aki öreg házba költözik, és annak a kertjében nincs egyetlen szőlőtőke sem, mert gyep zöldell, örökzöldek sötétlenek és egynyáriak virítanak a hajdani parasztudvar virágos parkká átlényegült helyén - az olyan ember számítson rá, hogy egyszer csak, szinte a semmiből, kinyúlik a föld alól egy tétova inda, és az évekig, netán évtizedekig a mélyben alvó szőlőgyökérből sarjadt hajtás kóstolgatni kezdi a napot.

Pontosan így jártam én is.

tovább

Peronoszpóra tavaszi megjelenése a szőlőkben

Ha csapadékos és enyhe a tavasz, akkor semmi nem menti meg a szőlőnket a betegségtől, csak a permetezés.

A szőlő legveszedelmesebb kórokozója a peronoszpóra.: Aszályos években szinte nem is kell vele foglalkoznunk, csapadékos évjáratban viszont az egész termést is elviheti. A fertőzés, mint a villám, akár négy-öt nap alatt letarolja az egész állományt.
A peronoszpóra itt van, csak nem látjuk 10 mm csapadék és 10-12 fok nem ritkaság tavasszal: ennyi kell a peronoszpórának, hogy akcióba lendüljön. Hűvös időben a fertőzést titokban indítja, akár 2-3 hét lappangási idő is eltelik, amíg megjelennek az első olajfoltok a leveleken. A hőmérséklet emelkedésével azonban a gomba is egyre jobban érzi magát: egy hirtelen nyár eleji zápor elég a súlyos fertőzés kialakulásához.

A gomba a levél légrésein keresztül hatol be - amelyek főleg a levél fonákán találhatók - ezért permetezéskor (ha kontakt szert használunk) figyeljünk arra, hogy ne csak a levél színére kerüljön a permetléből. ( edenkert.hu )

tovább