Készül a komposzt-tea az Agrofutura alapanyagából

A Biocont Magyarország Kft. előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédelmet folytat. Mivel leginkább kontakt termékeik vannak, ezért nagyon fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók célzottan tudjanak védekezni a megfelelő kórokozók és kártevők ellen. Együtt dolgoznak a természettel az ökológiai egyensúly megteremtésén. Hogy ez hogyan valósul meg a gyakorlatban, kiderül a Jakab Mariannal és dr. Bőcs Andrással elkészült beszélgetésünkből.
dr.
Bőcs András: Nap, mint nap egyre több megoldandó feladat vár ránk a
mezőgazdaságban, a hagyományos és a biogazdálkodásban egyaránt. Az egyre
szélsőségesebb időjárás sok kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Az enyhe
teleket a károsítók könnyen átvészelik, így további felszaporodásukra
számíthatunk. Új károsítók jelennek meg és rég elfeledettek válnak újra
jelentőssé. Mindezek mellett be kell tartanunk a szigorodó növényvédelmi
előírásokat, figyelnünk kell a növényvédőszer kivonásokat, melyek hatására bizonyos
kultúrákban a szerrotációk betartása egyre nagyobb kihívást jelent a
rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. További kihívásnak látom
a biológiai növényvédőszerek iránti bizalom kiépítését, melynek egyik döntő
eleme, hogy a mai piaci környezetben a megfelelő terméket, a megfelelő
szaktanácsadási háttérrel kezdik-e el technológiába illeszteni a gazdálkodók.
Rengeteg termék van a kereskedelemben, amit növényvédelmi hatással rendelkező
szerként ajánlanak. A Biocont Magyarország Kft.-nél mi nagy hangsúlyt fektetünk
arra, hogy az egyes termékeink a megfelelő besorolással és az ehhez előírt
engedélyeztetési eljárással kerüljenek forgalomba, (növényvédőszerek
növényvédőszerként, lombtrágyák lombtrágyaként, növénykondicionálók
növénykondicionálókként). Mindezek mellett a termelőknek gondoskodni kell a
megtermelt áruk pozitív megítéléséről.
„Van miért, van kiért. És a sajátunkat csináljuk. És úgy, ahogyan én szeretném.”
Szabó I. Gyula ismert alakjává vált a Monori Pincefalunak. Augusztustól karácsonyig (a szőlőműveléssel és szürettel kapcsolatos teendők mellett) elsősorban a pálinkafőzés teendői kötik le, de közben szörpöt főz, saját szószokat, leveket készít, vendégekkel foglalkozik, miközben – elnökként – irányítja a Monori Borút Egyesületet, a Jégvirágtól Borvirágig rendezvény fő szervezőjeként. Nem csoda, hogy beszélgetésünkre nem volt könnyű időpontot egyeztetni vele, még a téli időszakban sem.
- Milyen hagyományai voltak családjában a szőlész-borász tevékenységnek?
- Már ükapám is szőlővel foglalkozott, sokkal nagyobb területen, mint most én. Nagyapám itt lakott az Acsádi utcában. Ő tudta, hogy minden nap meg kell inni két liter folyadékot, ezért fogta a kis korsóját, és naponta feljött a saját pincéjébe. Itt fenn, a Strázsán élte úgymond a társadalmi életét. Gyerekkorom óta magam is benne vagyok a szőlőművelésben. Budapesten lakom, 1984 óta, de gyakorlatilag mindig jövök, megmaradt a kötődésem. Minden hétvégén segítettem a szülőknek a szőlőben, majd szinte most már naponta. Nekem van is itt egy mini helyem Monoron. És mivel az édesapám (aki egyébként vizet nem is ivott) meghalt, rám maradt ez a kis pince. Úgy gondoltam, hogy felújítjuk, és belé pedig jó bort szeretnék termelni.
Figur Gábor harmincéves, nős, két kisfia van. Monoron egy mezőgazdasági cégnél dolgozik, és emellett őstermelőként – bár nagyon kevés szántóföldjén kukoricát, napraforgót, búzát termel – leginkább szőlővel foglalkozik, és a Hegyközség választmányának tagja