Szőlőkről, gyümölcsfákról

   Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát.

Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat. A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel, melyek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb csoportját alkotják, fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig csaknem bármilyen környezeti állapot mellett képesek megélni.

Egy grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük, ám jelen vizsgálat során nemcsak az volt fontos, hogy milyen mennyiségben vannak jelen, hanem az is, hogy a fonálférgek milyen táplálkozási csoportba sorolhatók. Egyes növényi táplálkozású fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, vitalitáscsökkenést és végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást is okozhat.

A komposzttea két alapanyag összetevője a komposzt és a mikrobiológia tápanyag, a katalizátor. A világ egyik legjobb komposztja, a Bionika Humuszkomposzt Kivonat gyártási technológiájával készült HumusLINE TEA Komposzt és az évek tesztjeinek eredményeképp létrejött, ökológiai termékként tanúsított BioMikrobiom Katalizátor termékek garantálják a legmagasabb mikrobiológiai változatosságú, magas csíraszámú, kórokozó mentes komposztteát.

A Biocont Magyarország Kft. előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédelmet folytat. Mivel leginkább kontakt termékeik vannak, ezért nagyon fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók célzottan tudjanak védekezni a megfelelő kórokozók és kártevők ellen. Együtt dolgoznak a természettel az ökológiai egyensúly megteremtésén. Hogy ez hogyan valósul meg a gyakorlatban, kiderül a Jakab Mariannal és dr. Bőcs Andrással elkészült beszélgetésünkből.

Mik a megoldásra váró kihívások a biológiai növényvédő szerek piacán?

dr. Bőcs András: Nap, mint nap egyre több megoldandó feladat vár ránk a mezőgazdaságban, a hagyományos és a biogazdálkodásban egyaránt. Az egyre szélsőségesebb időjárás sok kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Az enyhe teleket a károsítók könnyen átvészelik, így további felszaporodásukra számíthatunk. Új károsítók jelennek meg és rég elfeledettek válnak újra jelentőssé. Mindezek mellett be kell tartanunk a szigorodó növényvédelmi előírásokat, figyelnünk kell a növényvédőszer kivonásokat, melyek hatására bizonyos kultúrákban a szerrotációk betartása egyre nagyobb kihívást jelent a rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. További kihívásnak látom a biológiai növényvédőszerek iránti bizalom kiépítését, melynek egyik döntő eleme, hogy a mai piaci környezetben a megfelelő terméket, a megfelelő szaktanácsadási háttérrel kezdik-e el technológiába illeszteni a gazdálkodók. Rengeteg termék van a kereskedelemben, amit növényvédelmi hatással rendelkező szerként ajánlanak. A Biocont Magyarország Kft.-nél mi nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az egyes termékeink a megfelelő besorolással és az ehhez előírt engedélyeztetési eljárással kerüljenek forgalomba, (növényvédőszerek növényvédőszerként, lombtrágyák lombtrágyaként, növénykondicionálók növénykondicionálókként). Mindezek mellett a termelőknek gondoskodni kell a megtermelt áruk pozitív megítéléséről.

Liliomfi és az ő Mariskája, meg a szerelmük körül sürgölődők voltak talán a szőlőskertekben e témában  megénekelt históriák közül a földrajzilag hozzánk legközelebbiek. De nem kell nekünk Badacsonyig sem menni, hiszen Monornak saját szőlőhegye van, a Strázsa. A pincefaluban pedig a fennállása óta annyi érzelmes, derűs, pikáns, szerelmes história termett, hogy érthetetlen, miért nem akadt krónikás, aki egyiket-másikat tanulságképpen az utókornak feljegyezte volna. (Részlet Koblencz Zsuzsa írásából)

     

Sárosi István​ Budapesten karosszérialakatos. Vecsésről számazik, de – immár másfél évtizede – aktív tagja az Alsó- Strázsa, illetve az Irsai Olivér dűlő pincetulajdonos közösségének, miközben jogosan választották be az itteni Borrend Nagytanácsába is. Bár főleg könyvből tanulta meg a borkészítés rejtelmeit, de aki megkóstolhatta szűz terméséből készült olaszrizlingjét, az már nem kételkedhet megszerzett szaktudásában.

A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyek különösen nagy bajban lesznek. Ilyen a borászat is, mivel a minőségi borszőlők speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A melegedés miatt még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is teljesen átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben, Magyarország például teljesen vörösborossá változik, cserébe jön a dán rizling és társai. 

Napjainkra hazai borvidékeinken is elfogadottá vált, hogy a szőlősorok között valamilyen növénytakarót alkalmazunk, és nem pusztán mechanikai művelést végzünk. Egyre többen ismerik fel – függetlenül attól, hogy bio termesztést végeznek, vagy sem –, hogy az egyoldalú, rendszeres mechanikai talajművelés talajszerkezet-romláshoz, eketalp betegség kialakulásához, eróziós károkhoz vezethet. Ezeken felül, a kizárólagos mechanikai művelés esetén a talajélet kialakulásának/fennmaradásának lehetőségei is nagyon korlátozottak. Az elmúlt évtizedekben kutatóintézetek, egyetemek munkatársai, kísérletező kedvű gazdák is elkezdtek lehetséges módszereket keresni és vizsgálni, amelyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált, egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben. A gazdák részéről olykor szkepticizmussal társul a szőlősorközök zöldítésének technológiája, azonban a vélt vagy valós félelmeket egyre inkább felváltja a tájékozódás, a hazai és más tapasztalatok alapján történő alternatív technológiák kipróbálása – szemben az egyoldalú, sok esetben inkább káros mechanikai művelésmóddal szemben.