Szőlőkről, gyümölcsfákról

A komposzttea két alapanyag összetevője a komposzt és a mikrobiológia tápanyag, a katalizátor. A világ egyik legjobb komposztja, a Bionika Humuszkomposzt Kivonat gyártási technológiájával készült HumusLINE TEA Komposzt és az évek tesztjeinek eredményeképp létrejött, ökológiai termékként tanúsított BioMikrobiom Katalizátor termékek garantálják a legmagasabb mikrobiológiai változatosságú, magas csíraszámú, kórokozó mentes komposztteát.

A Biocont Magyarország Kft. előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédelmet folytat. Mivel leginkább kontakt termékeik vannak, ezért nagyon fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók célzottan tudjanak védekezni a megfelelő kórokozók és kártevők ellen. Együtt dolgoznak a természettel az ökológiai egyensúly megteremtésén. Hogy ez hogyan valósul meg a gyakorlatban, kiderül a Jakab Mariannal és dr. Bőcs Andrással elkészült beszélgetésünkből.

Mik a megoldásra váró kihívások a biológiai növényvédő szerek piacán?

dr. Bőcs András: Nap, mint nap egyre több megoldandó feladat vár ránk a mezőgazdaságban, a hagyományos és a biogazdálkodásban egyaránt. Az egyre szélsőségesebb időjárás sok kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Az enyhe teleket a károsítók könnyen átvészelik, így további felszaporodásukra számíthatunk. Új károsítók jelennek meg és rég elfeledettek válnak újra jelentőssé. Mindezek mellett be kell tartanunk a szigorodó növényvédelmi előírásokat, figyelnünk kell a növényvédőszer kivonásokat, melyek hatására bizonyos kultúrákban a szerrotációk betartása egyre nagyobb kihívást jelent a rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében. További kihívásnak látom a biológiai növényvédőszerek iránti bizalom kiépítését, melynek egyik döntő eleme, hogy a mai piaci környezetben a megfelelő terméket, a megfelelő szaktanácsadási háttérrel kezdik-e el technológiába illeszteni a gazdálkodók. Rengeteg termék van a kereskedelemben, amit növényvédelmi hatással rendelkező szerként ajánlanak. A Biocont Magyarország Kft.-nél mi nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az egyes termékeink a megfelelő besorolással és az ehhez előírt engedélyeztetési eljárással kerüljenek forgalomba, (növényvédőszerek növényvédőszerként, lombtrágyák lombtrágyaként, növénykondicionálók növénykondicionálókként). Mindezek mellett a termelőknek gondoskodni kell a megtermelt áruk pozitív megítéléséről.

Liliomfi és az ő Mariskája, meg a szerelmük körül sürgölődők voltak talán a szőlőskertekben e témában  megénekelt históriák közül a földrajzilag hozzánk legközelebbiek. De nem kell nekünk Badacsonyig sem menni, hiszen Monornak saját szőlőhegye van, a Strázsa. A pincefaluban pedig a fennállása óta annyi érzelmes, derűs, pikáns, szerelmes história termett, hogy érthetetlen, miért nem akadt krónikás, aki egyiket-másikat tanulságképpen az utókornak feljegyezte volna. (Részlet Koblencz Zsuzsa írásából)

     

Sárosi István​ Budapesten karosszérialakatos. Vecsésről számazik, de – immár másfél évtizede – aktív tagja az Alsó- Strázsa, illetve az Irsai Olivér dűlő pincetulajdonos közösségének, miközben jogosan választották be az itteni Borrend Nagytanácsába is. Bár főleg könyvből tanulta meg a borkészítés rejtelmeit, de aki megkóstolhatta szűz terméséből készült olaszrizlingjét, az már nem kételkedhet megszerzett szaktudásában.

A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyek különösen nagy bajban lesznek. Ilyen a borászat is, mivel a minőségi borszőlők speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A melegedés miatt még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is teljesen átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben, Magyarország például teljesen vörösborossá változik, cserébe jön a dán rizling és társai. 

Napjainkra hazai borvidékeinken is elfogadottá vált, hogy a szőlősorok között valamilyen növénytakarót alkalmazunk, és nem pusztán mechanikai művelést végzünk. Egyre többen ismerik fel – függetlenül attól, hogy bio termesztést végeznek, vagy sem –, hogy az egyoldalú, rendszeres mechanikai talajművelés talajszerkezet-romláshoz, eketalp betegség kialakulásához, eróziós károkhoz vezethet. Ezeken felül, a kizárólagos mechanikai művelés esetén a talajélet kialakulásának/fennmaradásának lehetőségei is nagyon korlátozottak. Az elmúlt évtizedekben kutatóintézetek, egyetemek munkatársai, kísérletező kedvű gazdák is elkezdtek lehetséges módszereket keresni és vizsgálni, amelyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált, egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben. A gazdák részéről olykor szkepticizmussal társul a szőlősorközök zöldítésének technológiája, azonban a vélt vagy valós félelmeket egyre inkább felváltja a tájékozódás, a hazai és más tapasztalatok alapján történő alternatív technológiák kipróbálása – szemben az egyoldalú, sok esetben inkább káros mechanikai művelésmóddal szemben.

- Milyen hagyományai voltak családjában a szőlész-borász tevékenységnek?

- Már ükapám is szőlővel foglalkozott, sokkal nagyobb területen, mint most én. Nagyapám itt lakott az Acsádi utcában. Ő tudta, hogy minden nap meg kell inni két liter folyadékot, ezért fogta a kis korsóját, és naponta feljött a saját pincéjébe. Itt fenn, a Strázsán élte úgymond a társadalmi életét.     Gyerekkorom óta magam is benne vagyok a szőlőművelésben. Budapesten lakom, 1984 óta, de gyakorlatilag mindig jövök, megmaradt a kötődésem. Minden hétvégén segítettem a szülőknek a szőlőben, majd szinte most már naponta. Nekem van is itt egy mini helyem Monoron. És mivel az édesapám (aki egyébként vizet nem is ivott) meghalt, rám maradt ez a kis pince. Úgy gondoltam, hogy felújítjuk, és belé pedig jó bort szeretnék termelni.