Pinceételek, italok

A sajt és a bor

Szélpatkoló Sajtolda, interjú Detre Évával


Ez a két kitüntetett termék – amit egyaránt gondosan érlelnek, kezelgetnek, ápolnak – külön-külön és párosítva is, ősidőktől fogva a gasztronómiai kultúra szerves része, a világ számos pontján. A mi vidékünkön is. Amikor (2018 őszén) a tv „Gasztroangyala” a Strázsánkon járt, ottani boraink mellett az egész ország megcsodálhatta helyi kézműves termékeink széles kínálatát. Ezek között a nagyobb nyilvánosság először ott figyelhetett fel a Szélpatkoló Sajtolda vonzó választékára is.

Az azóta is sikeres, kecskesajtot előállító kisgazdaság vezetőjével, Detre Évával beszélgettünk.

Szélpatkoló Sajtolda, tulajdonosok
Szélpatkoló Sajtolda
tovább

Monori szikvízkészítők I.

"S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkalja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot." (Márai Sándor)

Ajtai szóda vagy szikvíz készítő


„Szódás Gyuri”, aki még az ünnepnapokon is dolgozott


Valaha sokan űzték itt e szakmát. Mára két jeles mesterük maradt. Közülük most a 87 éves Ajtai Györggyel (akiről Koblencz Zsuzsa is írt egykor, a címben idézett, városszerte közkeletű becenevén), és feleségével beszélgettünk, aki mára átvette a vállaklozásból kifejlődött Ajtai Minerál vezetését.

tovább

Monori szikvízkészítők II.

"S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkalja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot." (Márai Sándor) 

Monori szikvízkészítők, Somodi Gábor

Somodi Gábor  -  az „Aranykoszorús mester”, aki a szép üvegek szerelmese  - 

Lakásába lépve nem mindennapi hangulat kelti fel az érdeklődést a látogatóban. Kivilágított vitrinekben és zsúfolt polcokon sorakoznak különleges üvegpalackjai, miközben – a falakon lévő képek, oklevelek mellett – kagylók, korallok, hajómodellek is mutatják a házigazda izgalmas gyűjtőszenvedélyét. Barátai, ismerősei szeretik mindezt, különösen ha Gábor beszél is róluk.

tovább

A vágy gömbölyű tárgya, selyempántlikával

Ez nem más mint a szalagos fánk, amely a farsang elmaradhatatlan tartozéka.


Amikor még helyükön voltak az évszakok, s az ember is a természethez igyekezett igazítani az elfoglaltságait- eszébe sem jutott volna, meg hát módja se volt rá, hogy decemberben házépítésbe kezdjen, vagy kiruccannjon valahová, welness hétvégére – akkoriban ünnepeket talált ki magának. Nem volt túl sűrű dologidő, a hosszú téli esték éppen alkalmasnak bizonyulhattak a szórakozásra, a jeles napok naptárba tűzdelésére. Van is ilyen jeles napokból februárban annyi, hogy alig lehet megjegyezni őket.
Farsangi fánk, Falán Fánkfalók Találkozója
tovább

A farsangi fánk története

Amióta a Monor Hegyessy Lions Club szervezésében évről évre farsangi időszakban a KultPince közreműködésével megvalósul a Falánk Fánkfalók Találkozója, azóta elmondhatjuk, hogy már a Monori Pincefaluban is van hagyománya és története a farsangi fánknak. Hogy a történet folytatódjon, így 2018 február 10-én ismételten megrendezésre kerül a Falánk  Fánkfalók Találkozója a KultPincében. 
Hagyományosan a Monor Hegyessy Lions Club közösségi és jótékonysági célra fordítja a Fánkfalóktól kapott támogatást!


Farsangi fánk története és a farsangi fánk története

Akkor most nézzük a fánk igazi történetét!


Több vallás kultikus süteménye között találunk fánkot. Az izraelita ünnepek gasztronómiai szokásaiban a Hanuka ünnep ideje alatt fogyasztott fánknak régi történelmi háttere van.
Kr.e. 168-ban IV. Antiókhosz Epiphanész, szeleukida uralkodó a jeruzsálemi Szentélyben, Izrael legszentebb helyén oltárt emelt Zeusznak és egy disznót áldozott fel rajta. Izrael népe ezt a szentségtörést nem nézte tétlenül. Matitjahu (Matatiás) nevű főpap és fia, Jehuda Makabi (Makkabi Júdás) vezetésével felkelés tört ki. A harcok három és fél éven át, Antiókhosz haláláig tartottak. Jeruzsálemet fél évvel hamarabb, december környékén sikerült visszafoglalni. A Törvény előírta a megszentségtelenített Templom megtisztítását, ami nyolc napig tartott. Ehhez azonban rituálisan tiszta olajra volt szükség, hogy nyolc napig táplálni tudják vele a lámpások lángját. Felkutatták az egész Templomot, de csak egy napra való olajmennyiséget találtak. Nem tudtak mit tenni, feltöltötték vele a lámpásokat. A hagyomány szerint az olaj – csoda folytán – kitartott a nyolcadik nap végéig. Erről a csodáról emlékeznek meg az izraeliták az olajban sült fánk fogyasztásakor.
tovább

Fröccs megbolondítva

A sokoldalú fröccskoktél lehet a nyár slágere


Támad a nyár, beköszöntött a kánikula... ilyenkor másra sem vágyunk, mint egy friss, hideg szomjoltóra. Ideje, hogy komfortzónánkból kilépve izgalmas, új hűsítőkkel gondoskodjunk a folyadékpótlásról, ízlelőbimbóinkat is felpezsdítve.

Fröccskoktél
tovább

Nyúlvacsora a szőlőskertben

Manapság már nemigen látni a szőlősorok közt, vagy a hiányzó tőkék helyén vetett, palántázott zöldségnövényeket. Ámbár lehetséges, hogy vannak ott répák, paradicsomfák, tökök még mindig, csak épp a fényképeken nem látszanak, mert azok mindig simára horolt-gereblyézett pásztákat mutatnak.
Az a történet azonban, amit Csilló Mihály kántortól ismerhetünk, még azokban az időkben játszódott a pilisi szőlőkben, amikor a monori Strázsahegyen ugyancsak nem számított ritkaságnak, hogy levesbe valót is termeltek a pincék környékén.

Nyúlvacsora a szőlőskertben
tovább

Diós italok múltjáról és jelenéről

A dióból készült italok eredete a többezer éves múlt homályába vész. Az emberek írni még nem tudtak, de dióbort, diólikőrt inni már igen. Írásos feljegyzés ezért nem maradhatott fenn a korai diós italokról. Legfinomabb italaikat már dióból, zöld dióból készítették.
Diópálinka készítése
Ebben a témában Európában a legelső hiteles feljegyzéseket a Római Birodalom légióinak katonai vezetői készítették, és jelentették haza, Rómába. Amikor az isteni Cézár légiói meghódították Britanniát, az egyik primitív brit törzsről feljegyezték, hogy harcosaik festették testüket.

Nem, tisztelt Kollégám, tetoválni nem tetoválták, annyira nem voltak primitívek.

Nos, ezeket a harcosokat, és rajtuk keresztül az egész törzset nemes egyszerűséggel "festetteknek", latinul Pikteknek nevezték el. Érdekességük okán szokásaik is pontos feljegyzésre kerültek. Tudjuk róluk, hogy vallási hiedelemvilágukban a természeti vallási formák közül különösen a fák iránt éreztek vallásos tiszteletet.
tovább

Pufók kedvenc a Császár udvaráról: A fánk

Hosszú volt a fánk útja, amíg megszületése pillanatától eljutott a monori Falánk Fánkfalók Találkozójáig
Úgy tartja a fáma, hogy dolgozott a császári udvarban egy udvari pék, bizonyos Cäcilia Krapf nevű asszonyság, akinek a nevéhez kötődik a fánk megszületése. Egy nap ugyanis Cäcilia asszony a férje konyhai botladozásain olyannyira feldühödött, hogy mérgében egy maroknyi tésztát hajított az ura felé. Ám az célt tévesztett, és egy zsírral teli, sercegő serpenyőbe pottyant. H valóban így történt, ekképp indult világhódító útjára az édesség, amelynek Cäcilia Krapf lett névadója (Krapfen=fánk).

Szalagos fánk a Fánkfaló
tovább

A disznópörzsölés fortélyai

Ma már vidéki ember sem mind mondhatja el magáról, hogy látott életében disznóvágást. A legifjabbja malacot sem . Ez utóbbit onnan tudom, hogy a szomszédos falucska óvodájába a hagyományőrző napra Magfalváról adtak kölcsön egy mangalicát. Hadd lássa az is, aki eddig csak hurkát látott. 
A tekerős, fával üzemeltetett disznópörkölőt pedig, ami jó ideig egy monori hentesüzlet dekorációjaként lógott a vevőközönség feje felett, sokan fel sem ismerték.


tovább
1 2 3 4