Pincefalvak

Zenés Gasztro Bortúra Györkönyben

Minden présház másféle ételt és zenét kínált

Évről évre többen kíváncsiak a györkönyi pincehegyre, annak kiváló boraira és vendégszerető boros gazdáira. Erről tanúskodott a ZeGaBo, azaz a Zenés Gasztro Bortúra, amit harmadszor rendezett meg a Györkönyi Pincehegyért Egyesület.

Györkönyi Zenés Gasztro Bortúra
tovább

Tiszta udvar, rendes ház pályázat díjazottjai Monor

Mint arról többször olvashattak, újra kezdeményezett egy régi hagyományt Monoron a város vezetése. A Tiszta udvar rendes ház pályázat kiírásával sikerült ösztönözni, hogy a város lakosai saját kertjük ápolásával, virágosításával is hozzájáruljanak Monor szépítéséhez. A városkép javítása érdekében tett erőfeszítéseiket az önkormányzat "Tiszta udvar, rendes ház" feliratú falra szerelhető táblával ismerte el.

Kriskó pince, Monori Pincefalu
tovább

Ecsettel mesélő a Monori Pincefaluban

Él Monoron egy ecsettel mesélő festőművész Koday László, akinek festményeit ma már nem csak kiállítások és otthonok falain láthatjuk, hanem a Monori Pincefalu Kád sor egyik pincéjét egy mesébe illő pincefalu képe díszíti. A Kád sor lényegében része annak a túraútvonalnak amely összeköti a pincefalu Téglagyári pincéit a Strázsa-hegyi pincékkel, így a tanösvény túrán, valamint a KultPince, Csúzi Családi Pince és a Lukácsy pince bortúráján résztvevő kalandorok minden esetben megcsodálhatják a mesés pincefalu képét. Ahogy a nemrég felavatott nótafa, a Bacchus tér megújítása, a Strázsa-hegy legendáiról készült festmény, a Szt Orbán szobor és a Bacchus dombormű létezésüket lokálpatrióta embereknek köszönhetik, ezek az alkotások segítenek abban, hogy mind a monoriak, mind a hozzánk látogató vendégek, a bortúrák és a tanösvénytúrák vagy csak egy pihentető séta során élményekkel gazdagodva térhessenek haza.

Koday László a mesébe illő pincefalu, festmény
tovább

Magócsy Lajos a Monori Pincefalu nótafája és regőse

Monor aranydiplomás lakatos és kútfúró mestere nem csak a szorosan vett szakterületén jeleskedett hanem nótaszövegíróként is öregbítette Monor és a pincefalu hírnevét. Volt egy nádfedeles présház és pince fent a Strázsa-hegyen Mendei út mentén ahol külön nótaszoba várta a dalos kedvű helyi és távolabbról érkezett neves művész vendégeket. De mit érne a nótaszöveg zene nélkül, Lajos bácsi veje Petrik Sándor zenésítette meg legtöbb versét, így együtt vitték sikerre a nótákat, amelyek még ma is tovább élnek.  

Magócsi Lajos a Monori Pincefalu nótafája és regőse
tovább

Történetek, anekdóták a Monori Pincefaluból 102

A Strázsahegy legendái

Szerző: Bolcsó Gusztáv. Monori Strázsa XX. év. 9. szám 2011 október

Ahogy egy vár falainak ereje elsősorban nem a kőben, hanem védőinek lelkében volt - amint azt egykor Gárdonyi Géza fogalmazta -, úgy a Strázsahegy varázsát is emberi tényezőknek köszönhetjük. A Strázsahegy ereje nem a magasságának (hiszen valójában nem is nevezhető hegynek, mivel szelíd dombvidékként simul az Alföldbe), nem a talajának (ilyen agyagos lösztakaró sok helyen található), és nem is szőlőfajtáinak (hiszen nincs bennük semmi különleges) köszönhető. A mintegy 960 pincéből álló, többé- kevésbé összefüggő pincefaluja viszont már hazai sőt európai kuriózumnak is számít, de a „hegy" még ennél is fontosabb éltetője a hagyomány. Azok a szorgos dolgos szőlősgazdák, akik kialakították szertartásait, megteremtették hangulatát hordozzák, valamint generációról generációra továbbviszik és fejlesztik ennek a helynek a lokálpatriotizmusát.
Ringeisz József, id. Veres László, Suha Gyula, Magócsy Lajos, Kele János
tovább

Történetek, anekdóták a Monori Pincefaluból 07

A domb meg a hegy

Szerző: Koblencz Zsuzsa 2011 tavasz

A monoriak szeretik hangoztatni, hogy a Strázsa-hegy azonos magasságú a Gellért-heggyel. A Strázsahegy magasságát az egyik forrás 190, a másik 187 méterben jelöli meg. A Gellért-hegyről a Wikipédia azt írja: a tengerszin feletti magasság 235 méter. Hogy a közel 50 méteres szintkülömbség miatt tekinthető-e ugyanakkorának a két földrajzi pont, mindenki döntse el maga, egy igazi monori viszont soha nem látná be, hogy alacsonyabban van a pincéje, mint a Gellért-hegy teteje.
tovább

Történetek, anekdóták, a mádi zsidó legendája

Zergi Gáborné:
Ott vagyok, ahol a mádi zsidó, avagy egy közmondás „igaz” története

„… Abban az időben, amikor történetünk kezdődik, még nem száguldoztak autók Mád utcáin, kerékpár se igen volt még. Az asszonyok nagy része gyalog vitte eladni való portékáját a szerencsi piacra, s akinek messzebb volt elintéznivalója, a négy környékbeli város valamelyikében netán Kassán, azt Mezőzomborról és Mezőzomborig vitte a vonat. Nagy szerepe volt a lovas szekérnek, s becsülete a komoly, megbízható fuvarosnak. Sok gazdának volt lova is, szekere is, a szőlő- és földművelésben ezek voltak a gépek elődei.
Ilyen lovas, szekeres ember volt a mi hősünk is. Izraelita volt. Nem volt akkor ebben semmi különös, hiszen évszázadok óta együtt élt itt több felekezet. Az ország ezen északkeleti vidékén szinte minden településen volt zsinagóga, s legalább három, négy torony mutat az ég felé. Komoly történelmi okai vannak ennek a sokszínűségnek. Voltak hátrányai, előnyei. Összehozott, elválasztott embereket, családokat, sok megkülönböztetésnek, villongásnak lehetett oka. De az értékes embereket, jó szakmunkásokat nem eszerint osztályozták. Mindenki tudta, a hitbeli ellentéteken túl is, hogy ki a jó szakember, a megbízható munkatárs, kire lehet és érdemes számítani.

tovább

Történetek, anekdóták a Monori Pincefaluból 46

Történetek, anekdóták a Monori Pincefaluból 46
A csodálatos hordócska

Szerző: Koblencz Zsuzsa 2011 tavasz

Hogy nincs legendája a Strázsahegynek? Hát már hogyne lenne. Csak éppen a monoriak nem emlékeznek rá. Mert az ember már csak ilyen: azt gondolja, a limlomot sepregeti ki az emlékezetéből, de hogy a limlom közt aranyszemcsék is ragyognak, azt már nem veszi észre.
Ez a história is így kerülhetett a semmirevalónak hitt emlékek közé, és mindössze annyi maradt meg belőle, hogy aki a Strázsa borát issza, ha nem is épp a halhatatlanságba vált bilétát, de hosszú életre számíthat. Hogy mindez a giriguri hordócskának köszönhető, azt persze nem őrizte meg a hálátlan utókor.
Pedig réges-régen, amikor még híre-hamva sem volt a belvárosi sétánynak, az angyalos kútnak, de még a fából faragott Orbán-szobornak sem, fönt a hegyen, a pincék közt valahol, lakott egy igen-igen különleges, varázslatos hordócska.
Fagyos téli éjszakákon, amikor csönd üli meg a Strázsahegyet, s csak a csillagok világítanak, meg a hó, a pincék mélyéből egészen halk hangokat hallani. Ha valaki ilyenkor a hó alól kiágaskodó szellőzők fölé hajolna, azt hihetné, gordonka szól a mélyben, nagybőgő mormogásával keveredve. Pedig csak az öreg hordók mesélnek a fiatalabbaknak a hordócskáról, nehogy el találjon veszni végleg a hosszú életnek a hordónemzedékek által mindmáig őrzött receptje.
tovább

Györköny

Legtöbben vágyódunk a természetes környezethez, a barátságos emberekhez, a jó étel és ital mellett eltöltött társalgáshoz. Aki járt már Györkönyben várhatóan az előzőekben felsoroltak miatt tér vissza újra és újra. A dimbes-dombos táj, a girbe-gurba utcák, a halastó, a Magyarországon egyedülálló, érintetlen Pincehegy nyújtja a természetes és épített környezet egyediségét.
A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Az elmúlt időszakban a Pincehegy egyedülálló hangulatát felismerve egyre több gazda teszi rendbe a présházát és annak környezetét, emellett a borminőségre is egyre jobban odafigyelnek. Ennek is köszönhető, hogy egyre több a feldolgozott szőlő a pincékben. Györkönyben jellemző fajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
A pincehegyünk megismertetésében, rendbe rakásában és a Szövetség megalakításában nagy szerepet játszott helyi szervezetünk, a Györkönyi Pincehegyért Egyesület. Kalandozzon Ön is a györkönyi Pincehegyen!


tovább
1 2 3