Szőlőkről

Ezek a leghatékonyabb sorköztakarók

Tokaji kísérletek


A vízerózió elleni védelem agrotechnikai elemei közül a sorköztakarás, illetve a sorközök takarónövényzettel történő hasznosítása emelhető ki. E célra számos anyag, illetve növényfaj alkalmazásával találkozhatunk a gyakorlatban, amelyek köre a tárgykörben végzett kutatási tevékenység eredményeként fokozatosan bővül.

Jelen munkának nem célja a takarónövények alkalmazásának teljeskörű hatáselemzése, pusztán felsorolás jelleggel teszek említést a sorköztakaró növényzetnek a feltalaj vertikális drénezettségére, szerkezetére, vízbefogadó és vízvezető képességére, mikrobiológiai aktivitására, tápanyagforgalmára, valamint szervesanyag-gazdálkodására gyakorolt pozitív hatásáról az eróziós károk mértékének csökkentésén túlmenően.


Sortakaró növények, takarónövények

tovább

Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás

A XX. század mezőgazdasági modernizációja (gépesítés, nagyüzemi táblák kialakítása, széleskörű növényvédőszer-felhasználás stb.) nem kerülhette el a szőlőtermesztési ágazatot sem. Sok esetben a teraszokat megszüntették és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki. Tény, hogy a teraszos szőlőművelés bizonyos esetekben problémát jelent a termelőnek, például traktorral nehezen vagy egyáltalán nem művelhető, fokozott kézimunka-igénnyel jár, és ezeket a sajátosságokat nem feltétlen tudja vagy akarja egy gépesítettségen alapuló termelést végző szőlészet vállalni.

Takarónövény a szőlőben

tovább

Hogyan tartható fenn a talaj termékenysége állati eredetű szerves trágya nélkül?

Prof. Dr. Kismányoky Tamás
Először is tisztázzuk a talajtermékenység fogalmát, amely a következő: a talajtermékenység fontos tápanyagokat szolgáltat a növényi növekedéshez, elősegíti a különböző mikrobiális populációk aktivitását, tipikus talajszerkezetet mutat és elősegíti a zavartalan lebontási folyamatokat, leginkább meghatározza a termés nagyságát. A talajtermékenységet az agroökológiai körülmények és a talajtípus alapvetően meghatározza, azonban hogy szinten tartsuk vagy javítsuk a termékenységet, az alkalmazott földművelési rendszert az adottságokhoz kell igazítani.
tovább

Csak oltjuk a szőlőt!

Viniczai Sándor
Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?
„Az évi kétezer hektáros nagyság a szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően teljesül” – magyarázta Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke.

Molnár Ákos

tovább

A szőlő rezisztencia nemesítésének története, magyarországi eredményei

A hagyományos szőlőfajták biztonságos termesztése Magyarországon elképzelhetetlen vegyszeres növényvédelem nélkül. A kémiai növényvédelem költségei a folyamatosan, intenzíven dráguló hatóanyagárak következtében lassan megközelítik a teljes termelési költségek felét.
A szőlőtermesztésben egységnyi felületen felhasznált növényvédő szer mennyisége a jelentős területtel rendelkező növénykultúrák közül csak az alma esetében ér el hasonló szintet. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-ban publikált, 2014-ben készült felmérése szerint a hatvanezer hektár kezelt szőlőültetvény felületre kijuttatott növényvédő szer mennyisége megközelítette az 1200 tonnát. A szőlőtermesztés növényvédőszer - felhasználása – természetesen más összetételben – csaknem elérte a több mint tizenötszörös területen folyó kukoricatermesztését.

Bianca
tovább

Ezerjó szőlő és a bora

A nagy termésbiztonságú és minőségi bort adó világfajták és új nemesítések között szerényen húzódik meg ez a magyar fajta, mégis fontos tagja az üzletek polcain sorakozó palackos boroknak. Hozzáfonódott a magyar ember életéhez, s ez önmagában indokolja létjogosultságát. Hogy mi mindent tudunk a fajtáról, az a következőkben olvasható.

Ezerjó szőlő

tovább

Szőlő telepítése hidrofúróval

A hidrofúró egy speciális eszköz, mely víz segítségével lyukat fúr a talajba. A rajta átáramló víz segíti a berendezés talajba hatolását, egyúttal lehetővé teszi az iszapolást is. Ez a kézi fúrós ültetés gépesített formája. Egy erőgépről több fúró is működtethető, melyekhez célszerű munkacsapatot szervezni a különböző munkafolyamatokhoz (ültetők, beiszapolók, csirkézők). Használata nagyobb mennyiségű szabadgyökerű szőlőoltvány ültetésénél ajánlott.
        
Szőlőtelepítés hidrofúróval
tovább

Generosa, az intelligens hungarikum szőlő és bor

Móron született

A generosa az ötvenes években született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből Bíró Károly nemesítő munkája nyomán, majd a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig Dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértéke­lések. Kedvező tulajdonságai alapján a hibridek közül a K.15-ös emelkedett ki, amely 2004-ben kapott állami minősítést generosa néven. Bőtermő, bírja a szélsőséges időjárást, magas cukorfokra képes, bora illatos, íze zamatos, de visszafogott. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években kapott nagyobb lendületet, jelenleg 400 hektáron termesztik, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken.


Dr-Hajdú-Edit, Generosa

tovább

Szőlőbe vágó kérdés: melyik metszésmód a menő?

A metszés az egyik legfontosabb, legmunkaigényesebb művelet a szőlőtermesztő gazdaságokban. Munkacsúcsot jelent és nem mindig a legjobb, szakmailag képzett munkaerő végzi el, ezért számos törekvés van a munkafolyamatok optimalizálására és a költségek csökkentésére.

Szőlőinkről, metszésmódok
tovább

Szent György hava, Április

Azt hiszem sokan megelégeltük a hosszúra nyúlt csapadékos időszakot. Miközben lelkünk várja a napsütést, a tavaszi színeket és illatokat, a gazdák bizony jól vennék a csapadékos áprilist: "az áprilisi esőzés kergeti a fagyot", "ha esős az április, a pince megtelik".
A régiek megfigyelték azt is, hogy a virágzó cseresznyefa virágos szőlőt, jó termést ígér.

Szent György hava Árprilis
tovább
1 2 3