Szőlőkről

Monori szőlőtelepítők IV

„Ha kimegyek az ültetvénybe, akkor megnyugszom, és tetszik, ami a végeredmény.”


Figur Gábor harmincéves, nős, két kisfia van. Monoron egy mezőgazdasági cégnél dolgozik, és emellett őstermelőként – bár nagyon kevés szántóföldjén kukoricát, napraforgót, búzát termel – leginkább szőlővel foglalkozik, és a Hegyközség választmányának tagja

Szőlőtelepítés kezdete, kivágás


tovább

Monori Szőlőtelepítők - III.


„Azért Családi Pincészet, mert mindenki benne van.”


Csúzi Lászlóné fogalmazta meg így közös munkájuk lényegét, amikor férjével együtt beszélgettünk a szőlészetükkel kapcsolatos aktuális kérdésekről. Hozzátette, hogy aki nem szereti a szőlőt, annak az csak fáradság. Más, ha csak látja a tőkét, örül annak, hogyha azon a szőlő szép, egészséges. Nem a muszájt érzi. Ez továbbviszi az embert a nehézségeken is. Csúzi László visszaemlékezéseivel hitelesítette mindezt. Felidézte, hogy apja már kisgyerek korában megmutatta neki pl. a metszésmódokat, így – mivel nagy- és dédapja is foglalkozott ezzel – mindenbe szinte belenőtt. Pesti rokonaiknak is volt itt pincéje. A sajátjuk akkor az egykori csőszház mellett volt, ahol mindig volt bor. 


Szőlőtelepítők, Csúzi család

tovább

Monori Szőlőtelepítők - II

„Ez az, ami megmutatja a gazdáját is, hogy milyen ember.”

 

Aranyi Botond ősei már a török korban is jelen voltak Monoron, azóta foglalkoznak szőlővel. Egykor az egyik legrégibb itteni – 1763-ban fúrt – pince is a család tulajdona volt. Botondot először anyai nagyapja vitte ki szombatonként, biciklivel – egészen kiskorában – a szőlőbe, a nagyobb fortélyokat pedig (három fiú testvérének is) apai nagyapja tanította meg ott. Édesapjával – aki a Gazdakör elnöke, és még a szüreti felvonulás főszereplője is – és sógorával ők vitték tovább a hagyományt.

Szőlőtelepítők Monoron, Aranyi család

tovább

Monori Szőlőtelepítők-I.

„ Az út az, hogy szőlőt mindenképpen telepíteni kell.”


Lukácsy Zoltán a Strázsán élen jár családi pincészetük szőlőterületének megújításában és bővítésében. Sokat tanulhatott e téren már a XIX. század óta szőlész-borász közvetlen rokonságától is. Atyai nagyapja – idős Lukácsy Géza – tekintélyes hegyközségi vezető volt, édesapja számos helyi és országos borversenyen jeleskedő, óriási tapasztalattal rendelkező agrármérnök; bátyja kertészmérnök, szőlész, nemzetközileg is elismert, korszerű és sokoldalú elméleti tudással rendelkező egyetemi adjunktus. Zoltán pedig – borász képzettsége mellett – idegenforgalmi közgazdász is. 

Emellett pedig fiatalon beválasztották a Monor Környéki Strázsa Borrend Nagytanácsába is.


Szőlőtelepítők


tovább

Azt kutatják, mi lesz a szőlő sorsa 2050-ben

Van ok az aggodalomra


Klímaváltozás, kutatás
Geisenheimben olyan légköri viszonyokat teremtettek mesterségesen, ami a mai tudásunk szerint 30 év múlva már a valóság lesz. Ez újabb felfedezéseket hozott a klímaváltozással kapcsolatban.
tovább

Ezek a leghatékonyabb sorköztakarók

Tokaji kísérletek


A vízerózió elleni védelem agrotechnikai elemei közül a sorköztakarás, illetve a sorközök takarónövényzettel történő hasznosítása emelhető ki. E célra számos anyag, illetve növényfaj alkalmazásával találkozhatunk a gyakorlatban, amelyek köre a tárgykörben végzett kutatási tevékenység eredményeként fokozatosan bővül.

Jelen munkának nem célja a takarónövények alkalmazásának teljeskörű hatáselemzése, pusztán felsorolás jelleggel teszek említést a sorköztakaró növényzetnek a feltalaj vertikális drénezettségére, szerkezetére, vízbefogadó és vízvezető képességére, mikrobiológiai aktivitására, tápanyagforgalmára, valamint szervesanyag-gazdálkodására gyakorolt pozitív hatásáról az eróziós károk mértékének csökkentésén túlmenően.


Sortakaró növények, takarónövények

tovább

Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás

A XX. század mezőgazdasági modernizációja (gépesítés, nagyüzemi táblák kialakítása, széleskörű növényvédőszer-felhasználás stb.) nem kerülhette el a szőlőtermesztési ágazatot sem. Sok esetben a teraszokat megszüntették és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki. Tény, hogy a teraszos szőlőművelés bizonyos esetekben problémát jelent a termelőnek, például traktorral nehezen vagy egyáltalán nem művelhető, fokozott kézimunka-igénnyel jár, és ezeket a sajátosságokat nem feltétlen tudja vagy akarja egy gépesítettségen alapuló termelést végző szőlészet vállalni.

Takarónövény a szőlőben

tovább

Hogyan tartható fenn a talaj termékenysége állati eredetű szerves trágya nélkül?

Prof. Dr. Kismányoky Tamás
Először is tisztázzuk a talajtermékenység fogalmát, amely a következő: a talajtermékenység fontos tápanyagokat szolgáltat a növényi növekedéshez, elősegíti a különböző mikrobiális populációk aktivitását, tipikus talajszerkezetet mutat és elősegíti a zavartalan lebontási folyamatokat, leginkább meghatározza a termés nagyságát. A talajtermékenységet az agroökológiai körülmények és a talajtípus alapvetően meghatározza, azonban hogy szinten tartsuk vagy javítsuk a termékenységet, az alkalmazott földművelési rendszert az adottságokhoz kell igazítani.
tovább

Csak oltjuk a szőlőt!

Viniczai Sándor
Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?
„Az évi kétezer hektáros nagyság a szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően teljesül” – magyarázta Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke.

Molnár Ákos

tovább

A szőlő rezisztencia nemesítésének története, magyarországi eredményei

A hagyományos szőlőfajták biztonságos termesztése Magyarországon elképzelhetetlen vegyszeres növényvédelem nélkül. A kémiai növényvédelem költségei a folyamatosan, intenzíven dráguló hatóanyagárak következtében lassan megközelítik a teljes termelési költségek felét.
A szőlőtermesztésben egységnyi felületen felhasznált növényvédő szer mennyisége a jelentős területtel rendelkező növénykultúrák közül csak az alma esetében ér el hasonló szintet. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-ban publikált, 2014-ben készült felmérése szerint a hatvanezer hektár kezelt szőlőültetvény felületre kijuttatott növényvédő szer mennyisége megközelítette az 1200 tonnát. A szőlőtermesztés növényvédőszer - felhasználása – természetesen más összetételben – csaknem elérte a több mint tizenötszörös területen folyó kukoricatermesztését.

Bianca
tovább
1 2 3