Emberek a pincefaluban

Vendégek voltunk László Katica strázsahegyi pincéjében

Katica látta vendégül és adott helyszínt a Monor Környéki Strázsa Borrend nagytanács 2022. év első nagytanácsi ülésének. A nagytanács tagjai örömmel látogattak el Katica nagyszerűen felújított és berendezett pincéjébe. Igazán jó volt látni, hogy Magócsi Lajos unokája esetében a vér nem vált vízzé, azaz folytatódik a szőlő és a bor szeretete. A monori pincetulajdonosok és az idősebb monoriak számára közismert, hogy Magócsi Lajos a maga idejében kiemelkedő szerepet vitt és vállalt pincefalunk és Monor kulturális életében. Nagyszerű volt látni, hogy néhány nagypapától származó bútor és néhány fénykép is helyt kapott a pincében.

László Katica pincéjébenNagypapa és az unokája

tovább

Kövessük, amit őseink az Alapító Okiratban leírtak.

--  Lukácsy Zoltánnal, a Borrend új nagymesterével beszélgettünk –

 

Monor történetében évszázadok óta nagy szerepe van a szőlész-borász tevékenységnek.

A 2000 februárjában – Magyarország 25. borlovagrendjeként – megalakult, és a Református Nagytemplomban május 20-án ünnepélyesen felavatott Monor Környéki Strázsa Borrendnek azóta is meghatározó, irányító szerepe volt e hagyományaink folytatásában, továbbfejlődése biztosításában. Borrendünk Nagytanácsa – 2021. szeptember 21-én – elnök nagymesterévé választotta Lukácsy Zoltánt. Vele beszélgettünk ebből az alkalomból.


Lukácsy Zoltán nagymester

tovább

A szőlő: a szerelmem

- Fecske Andrással beszélgettünk  -

Ha más helységből érkezvén vág bele valaki a Strázsán a szőlész-borász tevékenységbe, és ezt az élet más területén már elért sikerei után teszi, tapasztalataink alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy ezt is komolyan gondolja. Ha pedig e szőlőhegy egyik nevezetes pincéjének megvásárlása és felújítása után teszi mindezt, azzal még inkább hozzájárulhat Pincefalunk fejlődéséhez.


Fecske András Monori Pincefalu

tovább

Nálam a jelenben nem vész el a múlt

- Hoffmann Józseffel beszélgettünk –

 

A szőlőművelés és a borkészítés a legősibb és leghagyományosabb emberi tevékenységek közé tartozik. A Strázsa-hegy pincéinek falain is sokan megőrizték ennek emlékeit, pl. az egykori kacor kést, vagy az eredeti lopótököt, a legkülönfélébb muzeális értékű mezőgazdasági eszközökkel együtt.

De a legtöbb helyen ott sorakoznak már a fahordók mellett a reduktív borkészítés műanyag tartályai is. Pincefalunk mai jelenségeiről szóló interjúsorozatunkban eddig leginkább a fiatalabb nemzedékek ottani újító szándékú törekvéseiről írtunk. Megérdemlik a figyelmünket azonban azok értékes tapasztalatai is, akik – egykori ősi mesterségük után, mai, hagyományos szőlőművelésükben – idős korukban is példaértékű munkát végeznek. A 79 éves Hoffmann József ezek közé tartozik.

Hoffmann József
tovább

Pincetípusaink változásainak tükrében

Aranyi Botond terveiről beszélgetünk

 

Kezdetben volt a magán, családi pince, ahová a gazda gyakran és szívesen beinvitálta azt, akit az útja éppen arra vitt, egy pohárka kóstolóra, a saját borából. Aztán volt köztük, amelyiknek elterjedt a híre, hogy ott a kínálgatás közben a tulajdonos a maga verseivel és dalaival is szórakoztatja a betérőt (pl. az egykori Magócsi pincében), vagy olyan is (a néhai Kele pincében), ahol még oda járó országos hírű dalénekesekkel is lehetett találkozni. A járvány idején előfordult, hogy a szaporodó – de csak ügyeleti időpontokban látogatható – vendégváró pincék az arra sétálóknak kevésnek bizonyultak. Ma már kimondottan rendezvénypince is van a Strázsán (pl. a 100 Ft-os). A – Kele pincét megmentő és kibővítve újjá varázsló – KultPince pedig minden igényt kielégítő, széles körben elismert, profi színvonalú, hagyományt őrző, de modern rendezvény- és esküvői helyszínné vált.

Aranyi Botond
tovább

Czégény Gáborral beszélgettünk, tápióbicskei és bényei szőlőterveiről, meg monori kapcsolatairól

Szőlész borász a szomszédságban


Minden szakma, tevékenység, hobbi szempontjából hasznos tapasztalatcsere-lehetőség lehet, ha megismerhetjük, hogy más hogyan csinálja. Különösen, ha azt elméleti és gyakorlati megalapozottsággal és eredményességgel teszi. Ha pedig környékünk hasonló kihívásai közepette az is kiderül, hogyan látja Strázsánk helyzetét, különösen hasznos lehet számunkra. 

Megbeszélés a Monori bor készítése kapcsán

tovább

Ezt a kis hegyet meg kellene őrizni!

A strázsa-hegyi pincékről beszélgettünk Seres Attilával 


Főterünk, Monor legfőbb jellemzőit felidéző térköveinek ábráin ugyanúgy ott vannak szőlődombunk jelképei, mint legrégebbi pecséteinken, vagy jelenlegi címerünkben is. A 4-es főút körforgalmának díszítése, ugyanúgy arra irányítja a figyelmet, mint vasúti aluljárónk pályázatnyertes gyermekeinek hangulatos falfestménye. Egykor és ma is, sokak szerint:

 „Az igazi monorinak pincéje van a Strázsán.” Településünk szinte minden tagjának így vagy úgy, de köze van e becses területhez. Örvendetes, hogy hagyományőrzőink mellett egyre többen – és sokféle módon – jelenéért és jövőjéért is tenni akarnak.

Seres Attila pincéje Monor


tovább

Gombáról indulva – a Villányi Borvidék pincemestereként – a Strázsára is visszalátogat

Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy –alföldi, Strázsa környéki – borvidékünk hobbi szintű családi borászataiból indulva, mára több itteni fiatal olyan diplomát és vezető beosztást szerzett e téren, ami után szakmai tudását már történelmi borvidékeinken (pl.Tokajban vagy Villányban), de a leghíresebb külföldi szőlészetekben is elismeréssel méltatták. Még nagyobb öröm számunkra, hogy mégsem szakadtak el területünktől, széles körű elméleti és gyakorlati tapasztalataikat szívesen osztják meg itthon, szűkebb pátriájukban is. Erről beszélgettünk ezúttalTóth Sándorral.


Tóth Sándor borász, pincefalu, Monor, Monori Pincefalu

tovább

Nagyné Kele Mártával több generációs szőlőhegyi örökségéről beszélgettünk

„Édesapám szerelme volt a szőlő és a borkészítés”

 

Kele János (1917-2003) Monor legendás alakjai közé tartozott. Nem véletlenül olvashatunk róla például a Strázsahegyi anekdoták című kötetben, vagy került megörökítésre – Simorka Sándor festményén – társaival, a Veres pice külső falán. Ha utóbbi idővel halványodott is, az ő emléke máig is élénken él.


Kele János

                                                                                  *

- Monor egyik legnagyobb és legszebb szőlőjével rendelkező gazda lánya voltam – kezdte kérésünkre visszaemlékezését Nagyné Kele Márta –, aki mára, kitartó,református hittel teli, áldozatos munkájával (diplomaszerzése után is állandó, felelősségteljes továbbképzéseivel), a gyógypedagógia több ágában ért és ér el elismerésre méltó eredményeket, körzetünk több helységében is. Négy gyermekét felnőtté nevelte, de családi hagyományait sem feledte, emlékeit és érzelmeit jó stílusú prózai és lírai írásaiban is megörökítve.

Nagyné Kele Márta
tovább
1 2 3 4 5