Hírek

Kultesemények a KultPincében

Immáron negyedik éve, 2013. február 10-én jelent meg az első hír, miszerint a Monori Pincefaluban található KultPince az Ihatóbb Magyarországért mozgalommal közösen felhozza a monori Strázsa-hegyre a mozi élményét és a kultesemények keretében létrehozta a KultMozi rendezvényt. Az eltelt négy évben válogatott artfilmek, borok és snack ételek szerepeltek a kínálatban.

KultMozi, Nézzük együtt Koltai Róberttel
tovább

Magyarországon világnapot kap a furmint

Ahogy a világ számos szőlőfajtájának és bortípusának, mostantól a furmintnak is van világnapja. Talán fontosabb, hogy ezzel egy időben elindul az első magyar szőlőfajtának szentelt márkasite is.

Furmint világnap magyarországon
Ahogy a világ számos szőlőfajtájának és bortípusának, mostantól a furmintnak is van világnapja. Ezt a Furmint Február főszervezője, Kézdy Dániel jelentette be minap. A február 1-jére időzített Nemzetközi Furmint Nap célja természetesen nem más, mint ráirányítani a figyelmet a szőlőfajtára és boraira, legalább 24 órára a borvilág érdeklődésének középpontjába állítani. 

tovább

A kisüzemi státus hatezer bortermelő terheit csökkenti

Informális tájékoztatás útján azt az (FM által is megerősített) információt kaptuk az NGM-ből, hogy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény még nem hatályos szabályai 2017. január 1. helyett csak április 1-jén lépnek hatályba. Ez vonatkozik a kisüzemi bortermelői státusz bevezetésére, valamint az egyszerűsített nyilvántartás vezetésre is. Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslat hamarosan (1-2 hét múlva) elérhető lesz az Országgyűlés honlapján. Ennek megfelelően késik a végrehajtási rendelet kihirdetése is. A módosítás és a késedelem oka az adóraktárak elektronikus nyilvántartás vezetésével kapcsolatos változások szoftveres fejlesztésének időigénye. Az információk szerint az eddig egyeztetettekhez képest a borászatokat érintően más részlet nem változik.

Kisüzemi bortermelő státus hatezer bortermelő terheit csökkenti
tovább

Péterffy Andrásé az idei Aranyszarvas díj

Gratulálunk Péterffy Andrásnak a rangos díj elnyeréséhez!

A díj azokat a magyar filmművészeket jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen.


Péterffy Andrásé az idei Aranyszarvas díj

Péterffy András filmrendező, operatőr, producer, egyetemi tanár kapta az idén az erkölcsileg legrangosabb magyar filmelismerést: a Szkíta Aranyszarvas-díjat. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

Mi Monoriak Péterffy Andrásnak köszönhetjük a Gyöngyöt az embernek című filmünk elkészítését és a Monori Bortárs Filmfesztivál nem jöhetett volna létre a szakmai támogatása nélkül. 

Gratulálunk és adjon a díj új lendületet az alkotó tevékenységéhez!

tovább

Már elolvasható a végleges szőlő- és borágazati stratégia

A stratégiában fontos elemként jelenik meg többek között a felelős telepítési politika, a koordináció a szőlőtermelés és a borágazat között vagy éppen a szőlész-borász oktatás fejlesztése.
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte a múlt héten a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A tanácskozáson kiderült, hogy véglegesítették a szőlő- és borágazati stratégiát, amelynek széles körű társadalmi vitája idén augusztusban kezdődött meg.
Szőlő és borágazati stratégia
tovább

„A felelősségből nem lehet számháborúval kivonulni” – a balatoni szőlőkről ismét

Éles a replika a balatoni szőlők öregedésével kapcsolatban. Jásdi István csopaki borász szerint 5-10 éven belül eltűnhet a balatoni szőlők 80 százaléka, és a gazdák is kiöregednek. Nagy István államtitkár szerint azonban nő a telepítési kedv, az elmúlt négy évben hat borvidék kilencezer hektárának ötödét újították meg a gazdák uniós forrásokból. Czerván György államtitkár a közelmúltban kijelentette, az agrártárca továbbra is arra törekszik, hogy a hegyközségi rendszer végigvigye a 2012-ben megkezdett megújítást a borágazat versenyképesebbé válása érdekében. Jásdi István borász, közgazdásszal beszélgettünk számokról és arról, ami mögöttük van. 
- Számokra hivatkozva állítja Ön a szőlők öregedését, ugyanígy számokra hivatkozik az agrártárca is, amikor az ellenkezőjét jelenti ki. Kezdjük a cserélődési, megújulási aránnyal az elmúlt 15 évben!
„A felelősségből nem lehet számháborúval kivonulni” – a balatoni szőlőkről ismét
- A hat borvidék Földművelésügyi Minisztérium (FM) által nyilvántartott I.osztályú szőlőtermő területe 2009-ben 28 000 hektár körül volt, ebből termőként tartottak nyilván 10 500 hektárt. Ha Államtitkár Úr további számai pontosak, és nincs okunk kételkedni bennük, akkor a csatlakozás óta eltelt 12 évben 1800 hektárt telepítettek újra a hat borvidéken, vagyis a 10 500 hektár 17%-át. (Ennek a többszörösére vettek fel támogatást az ország más területein II.b., tehát szőlőtermesztésre alkalmatlan területen.) Az újratelepítésnek ezt az ütemét feltételezve, 36 év alatt, ami jó közelítéssel ezeknek a szőlőknek az élettartama, a 2009-ben termő balatoni szőlők 51%-a újulhat meg. A többi kiöregszik és eltűnik. Ennyit az Államtitkár Úr szerint fiatalodó balatoni szőlőkről. Az, hogy egy-két éve inkább 9000 hektár balatoni szőlőről beszélünk, nem javít semmit a helyzeten.
- A hat borvidék Földművelésügyi Minisztérium (FM) által nyilvántartott I.osztályú szőlőtermő területe 2009-ben 28 000 hektár körül volt, ebből termőként tartottak nyilván 10 500 hektárt. Ha Államtitkár Úr további számai pontosak, és nincs okunk kételkedni bennük, akkor a csatlakozás óta eltelt 12 évben 1800 hektárt telepítettek újra a hat borvidéken, vagyis a 10 500 hektár 17%-át. (Ennek a többszörösére vettek fel támogatást az ország más területein II.b., tehát szőlőtermesztésre alkalmatlan területen.) Az újratelepítésnek ezt az ütemét feltételezve, 36 év alatt, ami jó közelítéssel ezeknek a szőlőknek az élettartama, a 2009-ben termő balatoni szőlők 51%-a újulhat meg. A többi kiöregszik és eltűnik. Ennyit az Államtitkár Úr szerint fiatalodó balatoni szőlőkről. Az, hogy egy-két éve inkább 9000 hektár balatoni szőlőről beszélünk, nem javít semmit a helyzeten.
tovább