Hírek

Ébredezni látszik Csipkerózsika álmából a monori szőlő- és bortermelés. A siker érdekében egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a Strázsahegyen, aminek köszönhetően az elmúlt évek munkája már eredményekben és elismerésekben is megmutatkozik, noha sok még a tennivaló az ezer pince városában.

Forók:: MTI/Kovács Tamás

A rendszerváltás előtt 1200 hektáron termesztettek szőlőt, nem csak bort, pezsgőalapanyagot is készítettek a monori, a gombai és a babádi téesz területein. A rendszerváltás után ez az összefüggő terület szétdarabolódott, magántulajdonba került. A területek egy része parlagon maradt, de sokan művelték tovább a földet, mert el lehetett adni a szőlőt. Ma már nincsenek nagy felvásárlók, ezért elsősorban a kisüzemi értékesítés maradt, a pincék a vendéglátás keretein belül próbálják értékesíteni a bort. Sokat lendített a monori borászaton, hogy felnőtt egy új generáció, akik amellett, hogy érdeklődnek a szőlészet és a borászat iránt, szakirányú végzettséggel is rendelkeznek. A fiatalos lendületnek és a szaktudásnak köszönhetően pedig a Strázsahegy újra fejlődésnek indult – foglalta össze a monori helyzetet Czeglédi György, a Monori Hegyközség hegybírója.

Kilenc szőlősgazda összefogásával készül ez első „Monor” eredetmegjelölésű  közösségi bor. A gazdák összeadták a szőlő termésüknek egy részét és ezt a nagy mennyiségű szőlőt a TápióVin Kft. dolgozza fel, adja a technológiai és szakmai hátteret. A palackozott oltalom alatt álló bort egyéni és közösségi módon kívánják értékesíteni.

Forrás: Budapest Környéke.hu

Biztos megélhetést, stabil piacot jelent a környék szőlősgazdáinak, hogy az EU jóváhagyta a „Monori” eredetmegjelölés használatát. A gazdák már összefogtak, nagytételben készítik az első eredetmegjelöléssel címkészhető borokat. Nemsokára itthon és külföldön is kapható lesz a monori fehér és rozé bor.

Szent Iván éjszakája a Szent Orbán téren