Hírek

Márton-napi Újbor Ünnep 2018 november 10

" Aki Márton napján újbor nem iszik, egész évben szomjazik"

"Monori" eredetmegjelölésű újborok bemutatkozása a Monori Vigadó Kulturális és Civil Központ dísztermében

Figyelem,  új pályázati lehetőség:

VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban Azon projektek támogatottak, amelyek során a fejlesztések a következő célok valamelyikének megvalósulását szolgálják: 

    magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, 

    versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítása, optimalizálása, valamint a piacra jutás elősegítése, 

    piaci keresletre és/vagy termékpálya együttműködésre alapozott kapacitás kialakítása és bővítése, 

    a vidéki területeken a foglalkoztatás bővítése.Bővebb információt a következő linken talál:  

Pályázati anyag megtekintése >> 

Megkezdődött a Bacchus tér parkosítása

2013. február 12.

A Monori Lokálpatrióta Egylet és a Téglagyári pincék tulajdonosai kérelemmel fordultak a Monor Városi Képviselő-testülethez, hogy járuljanak hozzá a volt szemétbánya területén kialakított Bacchus tér fásításához. A testület a januári ülésén támogatta a civil kezdeményezést, a szervezők pedig nem késlekedtek, rögtön el is kezdték a megvalósításról az egyeztetést és a terület előkészítését (Régió)

Monori Pincefalu etikai kódexe

Kiáll az új szőlőfajták mellett a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke

Monori Pincefalu etikai kódexe

2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Fontos feladatunk a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása.

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az USA és Mexikó területéről származik, a 80'-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényeinkben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását.

Ébredezni látszik Csipkerózsika álmából a monori szőlő- és bortermelés. A siker érdekében egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a Strázsahegyen, aminek köszönhetően az elmúlt évek munkája már eredményekben és elismerésekben is megmutatkozik, noha sok még a tennivaló az ezer pince városában.

Forók:: MTI/Kovács Tamás

A rendszerváltás előtt 1200 hektáron termesztettek szőlőt, nem csak bort, pezsgőalapanyagot is készítettek a monori, a gombai és a babádi téesz területein. A rendszerváltás után ez az összefüggő terület szétdarabolódott, magántulajdonba került. A területek egy része parlagon maradt, de sokan művelték tovább a földet, mert el lehetett adni a szőlőt. Ma már nincsenek nagy felvásárlók, ezért elsősorban a kisüzemi értékesítés maradt, a pincék a vendéglátás keretein belül próbálják értékesíteni a bort. Sokat lendített a monori borászaton, hogy felnőtt egy új generáció, akik amellett, hogy érdeklődnek a szőlészet és a borászat iránt, szakirányú végzettséggel is rendelkeznek. A fiatalos lendületnek és a szaktudásnak köszönhetően pedig a Strázsahegy újra fejlődésnek indult – foglalta össze a monori helyzetet Czeglédi György, a Monori Hegyközség hegybírója.